Already after the first experiences of fighting in North Africa at the turn of 1942-1943, the US Army changed the position of the American infantry division. From 1943 onwards, each infantry division had three full-time infantry regiments, in turn composed of three infantry battalions. In addition, the infantry regiment also included other units, for example: an anti-tank company, an artillery company or a staff company. In total, the US Army's infantry regiment numbered approximately 3,100 soldiers. It should also be remembered that the division also included a strong artillery component consisting of four artillery battalions - 3 light and 1 medium, most often armed with 105 and 155 mm howitzers. There was also, among others, an engineering battalion, a repair company, a reconnaissance unit and a Military Police platoon. In total, the US Infantry Division numbered approximately 14,200 people from 1943. It quite clearly dominated the artillery over the German division and had much better and - above all - fully motorized means of transport, which made it a highly mobile tactical formation. It also had much richer "individual" anti-tank weapons in the form of a large number of bazooka launchers, of which there were over 500 in the entire division.
Becslések szerint a német hadsereg 3,7-5,3 millió katonát veszített a második világháborúban (1939-1945) megsebesültek és meghaltak. Ugyanígy milliókra tehető a német hadifoglyok száma is. A szovjet fogságba esett német katona nem lehetett túl biztos a sorsában. Becslések szerint az 1941-1945 közötti időszakban a tengely országaiból mintegy 3,5 millió katonát fogtak szovjetek (kb. 2,7 millió valószínűleg német volt), ebből körülbelül 1 millió halt meg fogságban. Érdemes még megemlíteni, hogy 1943-ban a sztálingrádi csata következtében 91 ezer német került szovjet fogságba, ebből az ötvenes évek közepén mindössze 5 ezren tértek haza. Érdemes hozzátenni, hogy szimbolikusan az 1955-ben Németországba visszatért Erich Hartmann vadászász az utolsó szovjet hadifogságban maradt német hadifogoly. Másrészt azonban nem szabad elfelejteni, hogy 1941-1945-ben a Vörös Hadsereg mintegy 5,7 millió katonáját ejtette fogságba a német hadsereg, ebből mintegy 3,3 millióan haltak meg fogságban. Más volt a szövetséges hadifogságba vetett német hadifoglyok sorsa, ahol leggyakrabban emberségesen, a nemzetközi egyezményeknek megfelelően bántak velük, és jóval alacsonyabb volt köztük a halálozási arány is, mint a szovjet hadifogolytáborokban. Voltak azonban német hadifoglyok kivégzései is, amelyeket például francia vagy amerikai katonák hajtottak végre. Ezek azonban - a szovjet szabványokhoz képest - mellékes esetek voltak.