2A70 menetes, vékony falú 100 mm-es ágyú a hidegháborúból és a modern időkből, kezdetben szovjet, ma pedig orosz. A fegyver össztömege körülbelül 330 kilogramm, tűzsebessége percenként 8-10 lövés között mozog. Az ágyút lőszerrel egy automata rakodó táplálja. Fő célja az ellenség élőerejének, páncélozatlan célpontjainak és könnyű mezei erődítményeinek megküzdése. Képes nagy robbanásveszélyes lövedékeket kilőni (pl. ZUOF-17). A "hagyományos" lőszer a fegyverhez a BMP-3 autóban 40 töltény. Az ágyú páncéltörő irányított rakétákat is ki tud lőni, például a 9M117M-et, amelyeket manuálisan töltenek fel, és készletük a BMP-3-ban legfeljebb 8 töltény. A bemutatott fegyver a BMP-3 és BMD-4 gyalogsági harcjárművek fő fegyverzete. Mindkét esetben 2A70 számítógépes tűzvédelmi rendszerrel működik együtt.
2A42 egy 30 mm-es automata ágyú a hidegháború időszakából és a modern időkből, kezdetben szovjet, ma pedig orosz. Ennek a fegyvernek az első prototípusai 1970 körül készültek, de 1980-ban tömeggyártásba és a szovjet hadsereg szolgálatába állították. A fegyver össztömege 115 kilogramm, a cső hossza 2,416 méter. A 2A42 ágyú maximális elméleti tűzsebessége 550-800 lövés percenként, és az ebből a fegyverből kilőtt golyó által kapott átlagos kezdeti sebesség 960 m / s. A 2A42 maximális hatótávolsága 4000 méter, a lövés effektív hatótávja 1500 és 2000 méter között mozog. A bemutatott ágyút egy Arkagyij Szypunov vezette csapat fejlesztette ki, a gyártásért a Tulában (Tulamashzavod) működő gyártó üzem felelt. A fegyvert a 76 mm-es 2A28 Grom lövegsor helyettesítésére fejlesztették ki, és fő célja a páncélozott célpontok és az ellenséges munkaerő elleni küzdelem volt. A telek A 2A42 az elődjéhez képest egy teljesen új dizájn, más kaliberű fegyverrel, sokkal nagyobb tűzgyorsasággal, de nagy tűzerővel is rendelkezik ehhez az ágyúosztályhoz. A 2A42-es ágyú olyan járművek elsődleges fegyvere, mint a BMP-2, BMPT Terminator vagy BTR-90, de használják a Mil Mi-28 helikoptereken is.