Ushakov Admiral (korábban Kirov) szovjet, majd orosz atommeghajtású rakétacirkáló volt, melynek gerincét 1974 júniusában fektették le, 1977 decemberében indították és 1980-ban állították hadrendbe. A hajó teljes hossza 252 méter, szélessége 28,5 méter. A teljes vízkiszorítás elérte a 28 000 tonnát, a maximális sebesség pedig 31 csomót. A cirkáló fel volt szerelve: két 100 mm-es ágyúval, nyolc 30 mm-es AK-630-as készlettel, 20 SS-N-19 rakétavetővel (P-700 Granit), 96 SA-N-6 rakétavetővel (S-300F) vagy 14 darabbal. SS-N-14 rakétavető. A hajó három Kamow Ka-25 vagy Ka-27 helikoptert is üzemeltethetett.
Ushakov Admiral (ex-Kirov) volt az első a négy Kirov nevű hajó közül. A Kirov-osztályú hajókat úgy tervezték és építették, hogy erős hajók legyenek, és az ellenséges felszíni és víz alatti hajózás leküzdésére szolgáljanak. Később a légi célpontok elleni küzdelem széleskörű lehetőségei is megjelentek. Szolgálatba lépéskor Ushakov admirális a repülőgép-hordozókat leszámítva a világ legnagyobb hadihajója volt. Az ilyen típusú egységek jelentős szerepet játszottak az amerikai haditengerészet Iowa osztályú csatahajóinak újraaktiválásában. Kirov röviddel a szolgálatba lépése után az északi flottához került, és kezdetben a NATO-ban BALCOM I néven volt. 1990-ben, egy Földközi-tengeri hajóút során Kirov reaktor meghibásodást szenvedett, ami miatt a tartalékba került. Két évvel később (1992), a Szovjetunió összeomlása után a hajó nevét Ushakov admirálisra változtatta. 1999-ben kísérletet tettek a még hibás blokk nagyjavítására, de anyagi okok miatt a munkát leállították, 2001-ben pedig döntés született a blokk forgalomból való kivonásáról.