Az afganisztáni háború, más néven szovjet beavatkozás Afganisztánban, 1979-1989 között zajlott. A konfliktus felei a Szovjetunió által széles körben támogatott afgán kommunista kormány, valamint a partizán (mudzsahed) csapatok voltak, akik nem értettek egyet a szovjet beavatkozással és az állam messzemenő szekularizációjával és ateizálásával. A mudzsahedek viszonylag hamar kiterjedt, bár nem hivatalos segítséget kaptak az Egyesült Államoktól. Feltételezik, hogy a szovjet fél egyszerre mintegy 100-120 ezer embert vont be a konfliktusba. emberek, míg a mudzsahedek számának meghatározása nagyon nehéz – legtöbbször azonban azt feltételezik, hogy számbeli előnyük volt a szovjet csapatokkal szemben. A konfliktus közvetlen oka a Szovjetunió azon törekvése volt, hogy növelje Közép-Ázsiában betöltött szerepét, és mindenekelőtt afganisztáni befolyását. Az ebben a háborúban harcoló szovjet csapatok része volt az ún A szovjet erők korlátozott kontingense Afganisztánban, amely elsősorban a 40. hadsereg erőiből állt. Érdemes hozzátenni, hogy a háború legelején a szovjet hadsereg mintegy 81 ezren vett részt a konfliktusban. fő, kb.2400 páncélozott jármű (a tankokkal együtt) és kb.500 repülőgép. Idővel ezek az erők jelentősen megnőttek. Az afgán háború a vietnami háborúhoz hasonlóan a gerillahadviselés klasszikus példája volt, amelyet ráadásul a szovjet csapatok számára kifejezetten kedvezőtlen terepen vívtak. Ráadásul a szovjet katonák nem voltak kiképezve egy ilyen aszimmetrikus konfliktus vezetésére. A közép- és nyugat-európai teljes körű konfliktusra tervezett szovjet felszerelés és doktrína sem mindig működött. A háború végül a Szovjetunió vereségével ért véget, amely hatalmas és tekintélyes vereséget szenvedett. Azt is feltételezik, hogy a háború felgyorsította a Szovjetunió összeomlását. Valószínűleg a szovjet hadsereg is veszített mintegy 65-70 ezer sebesültet és meghalt.
Az afganisztáni háború, más néven szovjet beavatkozás Afganisztánban, 1979-1989 között zajlott. A konfliktus felei a Szovjetunió által széles körben támogatott afgán kommunista kormány, valamint a partizán (mudzsahed) csapatok voltak, akik nem értettek egyet a szovjet beavatkozással és az állam messzemenő szekularizációjával és ateizálásával. A mudzsahedek viszonylag hamar kiterjedt, bár nem hivatalos segítséget kaptak az Egyesült Államoktól. Feltételezik, hogy a szovjet fél egyszerre mintegy 100-120 ezer embert vont be a konfliktusba. emberek, míg a mudzsahedek számának meghatározása nagyon nehéz – legtöbbször azonban azt feltételezik, hogy számbeli előnyük volt a szovjet csapatokkal szemben. A konfliktus közvetlen oka a Szovjetunió azon törekvése volt, hogy növelje Közép-Ázsiában betöltött szerepét, és mindenekelőtt afganisztáni befolyását. Az ebben a háborúban harcoló szovjet csapatok része volt az ún A szovjet erők korlátozott kontingense Afganisztánban, amely elsősorban a 40. hadsereg erőiből állt. Érdemes hozzátenni, hogy a háború legelején a szovjet hadsereg mintegy 81 ezren vett részt a konfliktusban. fő, kb.2400 páncélozott jármű (a tankokkal együtt) és kb.500 repülőgép. Idővel ezek az erők jelentősen megnőttek. Az afgán háború a vietnami háborúhoz hasonlóan a gerillahadviselés klasszikus példája volt, amelyet ráadásul a szovjet csapatok számára kifejezetten kedvezőtlen terepen vívtak. Ráadásul a szovjet katonák nem voltak kiképezve egy ilyen aszimmetrikus konfliktus vezetésére. A közép- és nyugat-európai teljes körű konfliktusra tervezett szovjet felszerelés és doktrína sem mindig működött. A háború végül a Szovjetunió vereségével ért véget, amely hatalmas és tekintélyes vereséget szenvedett. Azt is feltételezik, hogy a háború felgyorsította a Szovjetunió összeomlását. Valószínűleg a szovjet hadsereg is veszített mintegy 65-70 ezer sebesültet és meghalt.
A mudzsahedek az arab nyelvből származó kifejezés olyan muszlim férfiakra, akik leggyakrabban önként harcolnak gerillákkal a külső katonai megszállás ellen, vagy katonai akciót hajtanak végre a jelenlegi hatalom ellen az államban vagy egy adott területen. A mudzsahedek alakulatai óriási és meghatározó szerepet játszottak az 1979-1989-es afganisztáni háború során. Főleg vallási és ideológiai okokból, az Egyesült Államok kormányának jelentős támogatásával hozzájárultak a Szovjetunió vereségéhez ebben a háborúban. Az Egyesült Államok szövetségesein és különféle titkos csatornákon keresztül ellátta őket lőszerrel, készletekkel és minden típusú könnyű fegyverrel – beleértve a Stinger légvédelmi rakétákat is. Érdemes hozzátenni, hogy 1985-ben hét fő mudzsahed alakulat szövetségre lépett (az úgynevezett Hetek Szövetsége), hogy együtt harcoljon a Szovjetunióval, ami jelentősen javította a katonai műveletek tervezését és lebonyolítását. Az Afganisztánban harcoló mudzsahedek között sok muszlim országokból származó önkéntes is volt, akik dzsihádnak tekintették a Szovjetunió elleni harcokban való részvételt.