A GBU-31 egy modern amerikai irányított légibomba, amely a klasszikus BLU-109 bombán alapul, 907 kilogramm tömegű, 240 kilogrammos robbanófejjel. A GBU-31 a Boeing és a Lockheed Martin által az 1990-es évek közepén az USAAF és az amerikai haditengerészet megbízásából végzett munkák eredményeként jött létre. Ezek a munkák elvezették a klasszikus légibombák (pl. BLU-109) célba vételének lehetőségét. Ezt a célt egy viszonylag olcsó (az egységköltség körülbelül 20 000 dollár) és könnyen telepíthető JDAM rendszer kifejlesztésével sikerült elérni, amely tartalmaz egy további bombára szerelt farkot, inerciális irányító rendszereket és egy GPS-vevőt. A rendszer minden időjárási körülmény között és - nagy valószínűséggel - minden éghajlati körülmény között képes működni. Becslések szerint 1998 és 2016 között a Boeing konszern több mint 300 000 JDAM készüléket gyártott. A GBU-31 bombákat olyan repülőgépek szállíthatják vagy szállíthatják, mint például: F-14D, F-16 C / D vagy F / A-18 E / F, de B-1B Lancer vagy B-2 Spirit bombázók is. Ilyen típusú fegyvereket használtak az 1999-es koszovói konfliktus és a 2003-as iraki invázió között.
Az AGM-154 JSOW (Joint Stand Off Weapon) egy modern amerikai levegő-föld osztályú szárnyaló bomba. Első prototípusai az 1980-as évek közepén jelentek meg, a tömeggyártás 1999-ben kezdődött. Az AGM-154 egy bomba, amelynek tengelyrepülési hatótávja 22-130 kilométer, 223 kg tömegű robbanófej szállítására alkalmas, össztömege 483 kg.
Az AGM-154 JSOW szárnyaló bombát az amerikai haditengerészet és az amerikai légierő közös vállalataként hozták létre. Ezt a bombát a Texas Instruments (ma a Raytheon konszern része) fejlesztette ki, mint tüzelt és elfelejtett fegyvert, azaz olyan fegyverként, amely ledobása után nem igényel további célzást. A sugárhajtás hiánya ellenére a legtöbb változatban az AGM-154 GPS és INS navigációs rendszereket használ, amelyek lehetővé teszik, hogy a hordozó repülőgép leejtése után korrigálja a járatot a cél felé vezető úton. A bomba első nagyszabású változata az AGM-154A volt, amelynek maximális hatótávolsága 74 kilométer volt. Főleg páncélozott célpontok megsemmisítésére szolgált. Az AGM-154C-nek is volt egy változata továbbfejlesztett navigációs rendszerekkel és jobb védelemmel az ellenséges beavatkozások ellen. Az AGM-154 D és E változatai is léteznek, amelyek turbóhajtóművel rendelkeznek, és de facto rakéták. Az AGM-154 JSOW siklóbombákat számos amerikai repülőgép használja, köztük: F-15 E Eagle, F-16 Fighting Falcon, F / A 18 A / B Hornet, F / A 18 E / F Super Hornet vagy F -35 Lightning II. Görögország, Lengyelország, Szingapúr és Törökország fegyveres erői is fel vannak szerelve.