A Blohm und Voss P.208 egy német elfogó projektje volt a második világháború végén. A gépet soha nem tesztelték, és soha nem bocsátották sorozatgyártásba. Érdekes módon azt feltételezték, hogy a gépet dugattyús motor hajtja majd – a P.208.03-as verzióban a Daimler-Benz DB603L-nek kellett volna lennie. A gép valószínűleg körülbelül 9,2 méter hosszú lenne, és 12,08 méteres szárnyfesztávolsága lenne. A gép fegyverzete valószínűleg 20 és 30 mm-es ágyúkból állna. A végsebesség 800 km/h körül lenne.
A Blohm und Voss P.208 repülőgép tervezését Richard Vogt dolgozta ki, és egy szokatlan aerodinamikai rendszerrel rendelkező repülőgép létrehozását feltételezte, nem húzó, hanem toló propeller és avantgárd szárnyszerkezet segítségével, amely azonban lehet tökéletes nagy sebességű repülésekhez. Ennek a kialakításnak összesen három változata készült. Az első (P.208.01) a Junkers Jumo 222 motor használatát feltételezte, a második az elsőhöz képest kissé megváltozott szárnyakkal az Argus As 413 motort N. A gép azonban soha nem lépett tömegbe gyártás bármely változatában.
A Blohm und Voss P.208 egy német vadászgép projektje volt a második világháborúból. A hajtást - a P.208 03-as változatban - egyetlen Daimler-Benz DB603L motornak kellett volna biztosítania, a fedélzeti fegyverzet valószínűleg három Mk.108 30 mm-es ágyúból állt. A gépet soha nem tesztelték, és még kevésbé került a tömeggyártásba.
A Blohm und Voss P.208 projekt első munkálatai 1943-1944 fordulóján kezdődtek, és egy mérnökcsapat végezte őket Richard Vogt vezetésével. Az új gépet számos szokatlan megoldás jellemezte: elsősorban nem húzó, hanem toló légcsavart használt. Nagy ferde szárnyai is voltak, elemekkel az ún sirályszárnyak. Kezdettől fogva olyan gépnek is tervezték, amely magas emelkedési rátával és minél nagyobb maximális sebességgel rendelkezik. Érdekes módon a Blohm und Voss P.208 projekt klasszikus dugattyús motort használt, nem sugárhajtóművet. Ennek a repülőgépnek összesen három változata készült, a következő jelölésekkel: P.208 01, P.208 02 és P.208 03. Ezek elsősorban az alkalmazott erőegységekben tértek el egymástól. A projektet soha nem valósították meg, de a Blohm und Voss P.209 gép fejlesztésére használták fel.