A HMS Rodney egy brit csatahajó volt, amelyet 1922-ben állítottak le, 1925 decemberében bocsátották vízre, és 1927 novemberében helyezték hadrendbe a Királyi Haditengerészetnél. A hajó teljes hossza 216,4 méter, szélessége 32,3 méter, teljes vízkiszorítása 38 000 tonna. A Rodney csatahajó maximális sebessége 23-24 csomó körül volt. Az indításkor a fő fegyverzet 9 406 mm-es löveg volt, három, a hajó elején elhelyezett hármas toronyban. A másodlagos fegyverzet 12 db 152 mm-es lövegből, 6 db 120 mm-es lövegből és 24 db iker 40 mm-es AA lövegből áll.
A HMS Rodney volt a második és egyben utolsó Nelson-osztályú csatahajó. Az ilyen típusú csatahajókat az 1922-es Washingtoni Szerződés előírásai szerint építették, amely bizonyos korlátokat írt elő az építkezésben, de számos új megoldást alkalmaztak. Mindenekelőtt az összes főtüzérséget az íjban összpontosították, ami megkönnyítette a tűz irányítását. A Nelson-osztályú hajók voltak az elsők, amelyekben a közepes tüzérséget független tornyokban helyezték el, nem kazamatákban. Nagy figyelmet fordítottak a páncélvédelemre, amely vastag és gondosan megtervezett volt. A harci platform egy teljesen új formáját is alkalmazták, amelynek formája a későbbi Királyi Haditengerészet csatahajóinak normájává vált. A Nelson típusú egységek nagy hátránya az alacsony maximális sebesség volt, ami korlátozta harci hatékonyságukat. A HMS Rodney csatahajót a birkenheadi Cammel-Laird hajógyárban építették. A két világháború közötti időszakban a hazai flotta része volt, és elsősorban az Atlanti-óceánon szolgált. A HMS Rodney első nagyobb hadművelete a második világháborúban az 1940-es norvégiai hadművelet során volt. 1941 májusában sikeresen részt vett a Bismarck német csatahajó elsüllyesztésében. Később a Földközi-tengerre szállították, ahol a máltai konvojokat védte, 1942 novemberében pedig támogatta a Fáklya hadműveletet. 1943-ban részt vett a Husky hadműveletben, a szövetségesek szicíliai partraszállásában. Még abban az évben a Földközi-tengeren maradt, és csak 1944 első felében szállították át Nagy-Britanniába, hogy az év júniusában részt vegyen az Overlord hadműveletben. 1944 és 1945 fordulóján vetett véget az Északi-sarkvidék vizein tevékenykedő hosszú harci nyomának. A hajót 1946-ban szerelték le.