Az M47 Patton egy amerikai közepes harckocsi (más néven 1. generációs fő harckocsi) a hidegháború időszakából. Ennek az autónak az első prototípusai 1950-ben készültek, a sorozatgyártást 1951-1954 között végezték. Összesen körülbelül 8500 ilyen típusú harckocsit építettek. A hajtást egyetlen motor biztosította Continental AV1790-5B 810 LE-vel. Az autó teljes hossza 8,68 méter és 3,38 méter széles volt. A harci tömeg 48,6 tonna volt. A fő fegyverzet a 90 mm-es M36-os ágyú, a kiegészítő fegyverzet pedig 3 db Browning géppuska volt, 7,62 mm-es és 12,7 mm-es.
Az M47 Patton harckocsit az amerikai hadsereg igényeire fejlesztették ki, lényegében a Pattonnak is nevezett M46 harckocsi modernizálásaként. A fő különbség a két autó között az volt, hogy egy teljesen új torony volt az M47-en, amely 90 mm-es fegyverrel volt felfegyverezve, de az M46-tól eltérő típusú. A koreai háború kapcsán az M47 Patton harckocsit nagyon gyorsan gyártásba állították, és a Detroit Arsenalnál és az American Locomotive Companynál gyártották. Érdemes megjegyezni, hogy az M47 Pattont gyorsan kivonták az amerikai hadsereg szolgálatából, és az M48 harckocsival helyettesítették, de széles körben használták a szövetséges országokban, például Belgiumban, Franciaországban, Görögországban, Nyugat-Németországban és Dél-Koreában. Ennek a tanknak több változata is készült, köztük az M47 (alapgyártási változat), az M47M (más motorral és modernizált SKO-val szerelt változat) és az M47E2 (105 mm-es fegyverrel rendelkező változat).
A MAN 630 (népszerű nevén: Emma) egy nyugatnémet terepjáró a háború utáni időszakból. Az első prototípusok az 1950-es évek közepén jelentek meg, a sorozatgyártás pedig 1958-ban kezdődött. Ennek során körülbelül 20 000 ilyen típusú jármű készült. A hajtásról egyetlen motor gondoskodott, 8,3 literes űrtartalommal és 136 LE-vel. A legnagyobb sebesség az úton 68-70 km/h volt. Az MAN 630-at az 1955-ben alapított nyugatnémet Bundeswehr igényeire fejlesztették ki, amely az 1950-es évek közepén egy univerzális és esetleg olcsón üzemeltethető univerzális teherautót igyekezett beszerezni, 5 tonna teherbírással. Az autó többüzemanyagú motort is kapott, ami jelentősen megkönnyítette a működését - különösen potenciális frontviszonyok között. A jármű az alapváltozatban klasszikus szállító teherautó volt, de megjelentek speciális változatok is, mint például: teherautó-traktor, mezőkonyha vagy Pershing I mobil rakétavető Az MAN 630 típusú teherautók nagy részét kivonták a forgalomból a 1980-as és 1990-es évek. A fő külföldi címzett Belgium és Törökország volt.
A Schützenpanzer Lang HS.30 egy nyugat-német lánctalpas gyalogsági harcjármű (IFV) a hidegháború időszakából. A jármű első prototípusait az 1950-es évek végén készítették el, és az autó 1960-ban állt szolgálatba a Bundeswehrnél. Összesen mintegy 2200 ilyen típusú jármű készült. A jármű harci tömege körülbelül 14,5 tonna volt. Egy 20 mm-es HS 820-as ágyúval és egy 7,62 mm-es MG3-as géppuskával volt felfegyverezve. A hajtásról egyetlen Rolls-Royce B-81 motor gondoskodott, 220 LE teljesítménnyel. A Schützenpanzer Lang HS.30-at az 1955-ben alapított Bundeswehr igényeire tervezték és állították gyártásba, mint a nyugatnémet gépesített gyalogság új, alapvető IFV-jeként. A második világháború tapasztalatai alapján olyan jármű létrehozását tűzték ki célul, amely saját tüzével képes támogatni a támadó gyalogságot, és viszonylag jó védelmet nyújt a kézi lőfegyverek vagy tüzérségi töredékek ellen. Feltételezték, hogy enyhén páncélozott ellenséges járművek ellen is harcoljon. Ezek a feltételezések egyértelműen eltértek az amerikaiak által az M113-as autó megalkotásakor alkalmazottaktól. Abban az időben tehát a NATO-hadseregekben nem volt szabály a jármű fogalma. A HS.30-nak azonban sok olyan hátránya volt, amelyeket nem lehetett kiküszöbölni - mindenekelőtt gyenge volt a motorja, vészhűtése és váltórendszere, valamint rossz a felfüggesztése. Mindez azt eredményezte, hogy a kezdeti több mint 10 000 autós rendelés drasztikusan csökkent. Az 1970-es években a HS.30-at a Marder kocsik váltották fel.