Italeri 6859 English Knights Soldiers

A százéves háború egy 1337-1453 közötti fegyveres konfliktus Franciaország és Anglia között. Itt hozzá kell tenni, hogy számos fegyverszünet és béke szakította meg, de csak 1453-ban ért véget. A konfliktus kezdetétől fogva az íjászok, felfegyverkezve az ún Angol hosszú íjak. Érdemes hozzátenni, hogy az angol hadsereg a 13-14. századi walesi harcok során lépett először kapcsolatba ezzel a fegyverrel, és viszonylag gyorsan adaptálták is. A hosszú íjak már az 1346-os crecy-i csata idején különösen hatékonyak voltak. Az irodalomban még az a kifejezés is megtalálható, hogy "a hosszú íj diadala”. A fentieket figyelembe véve nem meglepő, hogy a későbbi franciaországi expedíciók során az angol hadsereg íjászok 60-80%-át tették ki! Becslések szerint az agincourti csata során az angol haderő mindössze 80%-át tették ki. Az íjászok mellett azonban az angol gyalogos csapatok fontos elemét képezték a nagyon tág értelemben vett fegyveresek katonák is. Közülük főleg lándzsás, lándzsás, lándzsával, alabárddal vagy csukával felfegyverzett pikánsokat említhetünk. Védőfegyverként leggyakrabban egyszerű sisakot és láncot vagy páncélt használtak, mint a brigantin. Általában azt kell feltételezni, hogy az egész százéves háború alatt (talán annak utolsó szakaszáig) a brit gyalogság nagyobb harcértékkel bírt, mint francia megfelelője.