DISCONTINUED Valom 72010 Fisher P-75A Eagle

A Fisher P-75 Eagle egy második világháborús vadászrepülőgép prototípusa volt. A prototípus repülésre 1943-ban került sor, de a gép soha nem került tömeggyártásba. A gépet egyetlen V-motoros Allison-3420-23 hajtotta, 2880 LE teljesítménnyel. A repülőgép maximális sebessége elérte a 695 km/h-t, a maximális hatótávolság pedig elérte a 3300 kilométert.

A P-75 Eagle-t az Egyesült Államok légiereje rendelte be, mint a lehető legmagasabb emelkedési sebességű elfogóeszközt. A fejlesztésért és a tesztekért a Fisher cég volt felelős, amely akkoriban a General Motors Company része volt. A gép sok olyan elemre épült, amelyeket már az amerikai repülőgépekben is használtak: a szárnyak a P-51 Mustangból, a futómű az F-4U Corsairből, a far az SBD Dauntlessből származtak. A gép általános koncepcióját azonban a P-39 Aircobra-ból vettük át. A P-75 Eagle szerepét azonban 1943-ban kísérővadászra változtatták, ami változtatásokat tett szükségessé a repülőgép kialakításában. A tervezési munkálatok 1944-ig tartottak, amikor is az amerikai légierő - a módosított P-75 prototípus sikeres próbarepülése ellenére - kijelentette, hogy nincs szüksége új vadászgépekre, olyan sikeres gépekkel, mint a P-47 vagy a P-51. 1944-ben a teljes programot törölték, és a P-75 soha nem került tömeggyártásba.