A 3,7 cm-es PaK 36 (Panzerabwehrkanone 36) egy német 37 mm-es páncéltörő löveg. Az 1920-as években fejlesztette ki a Rheinmetall konszern, 1928-ban állt szolgálatba. 1936-ban Pak 35/36 elnevezést kapott. 3,7 cm-es KwK 36 L45 jelöléssel a Pz.Kpfw III Ausf tartályokba szerelték. AG. A német hadseregbe való belépéskor nagyon modern fegyvernek számított. Az évek során azonban minősége és hatékonysága az új harckocsikkal szemben csökkent. A fegyver a szeptemberi hadjárat során gyengének bizonyult, és az 1940-es nyugati "Blitz" során teljesen használhatatlan volt sok szövetséges harckocsival szemben. Emiatt kapta a nem hízelgő "ajtókopogtató" becenevet. A német hadseregben azonban a "Barbarossa" hadműveletig fennmaradt, és a T-34 és a KW-1 ellen harcolt, megmutatva teljes haszontalanságát. 1941-től szisztematikusan felváltotta a Pak 38. Műszaki adatok: hatótáv: 7000 m, kaliber: 37 mm, harci súly: 328 kg, kezdeti sebesség: 762 m/s, tűzsebesség: 13 pörgés/perc.
Sd.Kfz. 10 (it. Sonderkraftfahrzeug 10) egy német könnyű féllánctalpas transzporter a második világháborúból. Az első prototípusokat 1934-ben építették, a tömeggyártást 1939-1945-ben végezték, és a járműből körülbelül 17 000 példányt készítettek. A hajtást egyetlen motor biztosította Maybach HL 38 TRKM vagy Maybach HL42 TRKM 82 LE-vel. Sd.Kfz. 11 nem rendelkezett szabványos rögzített fegyverzettel.
Sd.Kfz. A 10-et a Demag AG könnyű tüzérségi traktornak tervezték, és a munkálatok 1932-ben kezdődtek. A megfelelő meghajtóegység kiválasztásával kapcsolatos problémák miatt azonban a sorozatgyártás csak 1939-ben indult meg. Sd.Kfz szolgálata alatt. 10-et leggyakrabban páncéltörő ágyúk (PaK 36 vagy PaK 40) vagy Nebelwerfer rakétakilövők vontatására használták. Az Sd.Kfz alapváltozata alapján. 10, több speciális változatot hoztak létre. Az egyik az Sd.Kfz. 10/4, amely 20 mm-es FlaK 30-as löveggel felfegyverzett önjáró légelhárító lövegként funkcionált. Sd.Kfz autók. 10-et a második világháború minden frontján használtak az 1939-1945 közötti időszakban.