A Krupp Protze (hivatalos megnevezése: L2H43 vagy L2H143) német könnyű teherautó volt a második világháborúból. A jármű első prototípusai az 1930-as évek elején készültek, a sorozatgyártás 1934-1941 között folytatódott, és körülbelül 7000 ilyen típusú jármű gyártásával zárult. Az L2H143-as változatot motor hajtotta Krupp M 304 60 LE teljesítménnyel. Az ilyen típusú autóknak nem volt állandó fegyverük.
A Krupp Protze autót a német fegyveres erők intenzív motorizálása és gépesítése kapcsán hozták létre, miután a nácik 1933-ban átvették a hatalmat. A sorozatgyártás során a jármű két fő változata készült. Az elsőt L2H43-nak nevezték, 55 lóerős motorral hajtották, és 1934-ben állították a gyártásba. Azonban nagyon gyorsan, már 1936-ban lecserélték az L2H143-as változatra, amelyet 60 LE-s motor és megnövelt hátsó tengelytáv hajtott. Kiviteltől függetlenül a Krupp Protze-t nagy mechanikai megbízhatóság, jó tereptulajdonságok és jó tapadás jellemezte. A hátrányok a magas, az Opel Blitznél magasabb üzemanyag-fogyasztás és a gondos karbantartás szükségessége volt. Gyakran használták tüzérségi traktorként a PaK 36-os lövegekhez (Kfz.69-es változat) vagy a 20 mm-es légelhárító ágyúkhoz (Kfz.81-es változat). A Krupp Protze autók a második világháború alatt végig szolgálták, különösen a szeptemberi hadjáratban (1939), a franciaországi (1940), észak-afrikai (1941-1943) és a keleti fronton (1941-1945).
A Horch 1A (vagy: Horch 108) egy német terepjáró személyautó a két világháború közötti időszakból és a második világháborúból. Ennek az autónak az első prototípusai az 1930-as évek közepén készültek, a sorozatgyártás 1938-ban indult és 1941-ig tartott. A jármű 4,85 méter hosszú, 2,04 méter magas és 2 méter széles volt, saját tömege elérte a 3600 kilogrammot. A hajtásról egy egyhengeres, 3,8 literes, 81 LE-s teljesítményű Auto-Union motor gondoskodott. Idővel azonban a (Németországban gyártott) Ford motort használták, amelynek teljesítménye 78 LE. A Horch 1A-t a német fegyveres erők igényeire fejlesztették ki, amely az 1933 utáni rohamos növekedéssel együtt egy univerzális, könnyű és lehetőleg megbízható személyszállító terepjáró beszerzését tűzte ki célul. A horchi üzem ezeket az igényeket az alábbiakban bemutatott jármű fejlesztésével elégítette ki. A jármű olyan megoldásokat alkalmaz, mint például az összkerékhajtás, az egyes kerekek független felfüggesztése vagy az összes kerék elforgatásának lehetősége. Az utolsó megoldás egyébként a működés során nagyon sikertelennek bizonyult. Érdemes megjegyezni, hogy már a második világháború során leegyszerűsödött az autó kialakítása, ami például abban nyilvánult meg, hogy a pótkerekek számára elhagyták a törzs mélyedéseit. A Horch 1A gyakorlatilag minden fronton szolgált a német fegyveres erőknél 1945-ig.