Az első félkatonai egység, amelynek nevében szerepel az SS (németül Schutz Staffel) rövidítés, a Harmadik Birodalom diktátorának, Leibstandarte Adolf Hitlernek a személyes védelme volt, amelyet hivatalosan 1933-ban hoztak létre. 1934-től az SS független alakulat volt Heinrich Himmler vezetésével. Idővel további SS-egységek alakultak, köztük az SS-Totenkopfverbände és az SS-Verfügungstruppe. Érdemes hozzátenni, hogy ez utóbbit a hagyományos Wehrmacht gyalogos egységekhez hasonlóan képezték ki. Viszonylag kis léptékben az SS-egységeket a lengyelországi harcok során 1939-ben és a francia hadjáratban 1940-ben használták a harcban. A kezdetektől fogva a fronton harcolni szándékozott első egységeket 1940 közepén hozták létre, így a Waffen SS nevet kapták. Kezdetben önkéntes alapon vették fel őket, nem németek körében is, de idővel elkezdődött a kötelező toborzás. A Waffen-SS-en belül számos különböző harci értékű hadosztály alakult. Mindazonáltal néhány közülük (pl. az 1. SS LAH páncéloshadosztály, a 2. SS Das Reich páncéloshadosztály vagy a 12. SS Hitlerjugend páncéloshadosztály) elit egységnek tekinthető, nagyon magas harcértékkel, és gyakran az elérhető legjobb felszereléssel vannak felszerelve. Nemcsak a keleti fronton (1941-1945) mutatták be jelentős előnyeiket, különösen az 1943-as harkovi csatákban, hanem az 1944-es franciaországi csatákban is. Egy másik dolog, hogy ezen egységek parancsnoki állományának minősége sok esetben vitatható volt, és sok Waffen-SS katona követett el háborús bűnöket a II.
Az SS Germania ezred (németül: SS-Standarte Germania) már 1934-ben megalakult, létrehozásának kezdeményezése Wilhelm Bittrich SS-Hauptsturmführertől származott. Kezdetben az ezred hamburgi SS-tagokból állt. 1937-ben ennek az ezrednek a katonái azt a feladatot kapták, hogy védjék Benito Mussolinit németországi látogatása során. Az 1939. szeptemberi hadjárat előestéjén az ezredet többek között 3 motoros gyalogzászlóalj, tüzérszázad, páncéltörő alakulat, motorkerékpár század, kommunikációs szakasz és zenei részleg alkotta. Az SS-Standarte Germania egyetlen zászlóalja három motorizált gyalogsági századból állt. Az egység részt vett a szeptemberi hadjáratban 1939-ben a Dél hadseregcsoport részeként. Hozzá kell tenni, hogy a hadjárat során az ezred csúnyán megbukott az 1939. szeptember 15/16-án virradó mużykowicei csatában, ahol nem tudta visszaverni a szuronyokat támadó lengyel gyalogságot. A szeptemberi hadjárat után az ezred Prágában, majd Németország nyugati részén tartózkodott. 1940 nyarán aktívan részt vett a nyugati hadjáratban. 1940 végén az SS Germania Ezred bekerült az SS Wiking hadosztályba, amely később az 5. SS-páncéloshadosztály Wiking lett.