HTMS Thonburi egy sziámi parti védelmi hajó volt, amelyet néha partvédelmi csatahajónak minősítettek, a két világháború közötti időszakból és a II. Ennek az egységnek a gerincét 1936-ban fektették le, az indításra 1937 júliusában, az üzembe helyezésére pedig 1938 januárjában került sor. A hajó teljes hossza a vízre bocsátáskor 77 m volt, szélessége 14,4 m, merülése pedig körülbelül 4,2 méter. A vízkiszorítás körülbelül 2270 tonna, a maximális sebesség pedig körülbelül 15,5 csomó volt. A fellövéskori fegyverzet többek között négy 203 mm-es lövegből, négy 76 mm-es univerzális ágyúból és négy 20 mm-es légvédelmi ágyúból állt.
HTMS Thonburi, valamint testvéregysége A HTMS Sri Ayudhya a Siam Haditengerészet megbízásából készült, és a japán Kawasaki üzemek építették. Mindkét blokk tervezése és kivitelezése során egyértelműen megalapozták a Ratanakosindra osztályú blokkok üzemeltetéséből szerzett tapasztalatokat. Először is, az új hajók az elődökhöz képest jóval erősebb főfegyverzettel rendelkeznek (152 mm helyett 203 mm-es ágyúk), magukat az egységeket pedig jelentősen megnövelték és jobban páncélozták. Egyébként hozzá lehet tenni, hogy a főtüzérség HTMS Thonburi és A HTMS Sri Ayudhya ugyanaz volt, mint a japán nehézcirkálók (pl. a Mogami osztály). Mindkét egységet rendkívül hasznosnak minősítették a sziámi flottában. Azonban a harci nyom A HTMS Thonburi viszonylag alacsony volt, ugyanis a második világháború alatt még egy komolyabb tengeri csatát kellett vívnia - a Koh Chang-i csatát 1941 januárjában -, ami ráadásul a sziámi csapat gyalázatos vereségével végződött.