Italeri

Italeri 6109 Medieval Challenge

Medieval Challenge - Image 1
Méretarány: 1:72
Gyártó: Italeri
Termékkód: ita6109
Elérhetőség: nem kapható
Utoljára elérhető: 18.3.2019
4832 Ft -12% 4276 Ft vagy 7400 pont

27% ÁFA-t tartalmaz
országba történő szállításkor: Magyarország
Az ország megváltoztatásához kattintson ide

Ha a termék jelenleg nem kapható, írd be a lenti mezőbe az e-mail címed és automatikus értesítést kapsz, amint megjelenik!

Beszerezhetünk olyan terméket, mely nincs fent a honlapon vagy nem elérhető?

Alapinformációk

GyártóItaleri
Termékkódita6109
Súly:0.17 kg
Ean:8001283061094
Méretarány1:72
Hozzáadva a katalógushoz:11.9.2007
Címkék:Medieval-Tournament

Lovagi versenyek (régi franciául: torneiement vagy tornei) a lovagi versenyek és az egyes lovagok képességeinek ellenőrzésének sajátos formája volt. A hagyomány szerint az első tornát 1060 körül rendezték meg, de egy bizonyos tornára – források szerint – 1095-ben került sor Flandria megyében. A 12. században a lovagi tornákat már Franciaországban, Angliában és Németországban is hitelesítik a források. Lengyelországba, pontosabban Sziléziába a lovagi versenyek e formája csak a XIII. század közepén érkezett meg. Érdemes hozzátenni, hogy legalább kétféle lovagi verseny volt. Az elsőt közelharcnak vagy bohurtnak hívták, és két lovagcsapat harcán alapult, amelyek éles fegyvereket használtak, és igyekeztek nem megölni ellenfeleiket. Bár, mint sejthető, ilyen baleseteknek kellett történniük. Előfordult, hogy mindkét csapatnak összesen 200-300 lovagja volt. A torna második típusa az estor, azaz két lovag harca lovakon, eleinte lándzsával, majd kézifegyverrel - leggyakrabban karddal - harcolnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a lovagi tornák csak a 13. és 14. században nyertek látványos környezetet, és váltak a lovagi kultúra nagyon fontos elemévé. Csak ezután kezdték el használni a tompa másolatokat vagy az ún biztonságos kardok.

Lovagi versenyek (régi franciául: torneiement vagy tornei) a lovagi versenyek és az egyes lovagok képességeinek ellenőrzésének sajátos formája volt. A hagyomány szerint az első tornát 1060 körül rendezték meg, de egy bizonyos tornára – források szerint – 1095-ben került sor Flandria megyében. A 12. században a lovagi tornákat már Franciaországban, Angliában és Németországban is hitelesítik a források. Lengyelországba, pontosabban Sziléziába a lovagi versenyek e formája csak a XIII. század közepén érkezett meg. Érdemes hozzátenni, hogy legalább kétféle lovagi verseny volt. Az elsőt közelharcnak vagy bohurtnak hívták, és két lovagcsapat harcán alapult, amelyek éles fegyvereket használtak, és igyekeztek nem megölni ellenfeleiket. Bár, mint sejthető, ilyen baleseteknek kellett történniük. Előfordult, hogy mindkét csapatnak összesen 200-300 lovagja volt. A torna második típusa az estor, azaz két lovag harca lovakon, eleinte lándzsával, majd kézifegyverrel - leggyakrabban karddal - harcolnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a lovagi tornák csak a 13. és 14. században nyertek látványos környezetet, és váltak a lovagi kultúra nagyon fontos elemévé. Csak ezután kezdték el használni a tompa másolatokat vagy az ún biztonságos kardok.

Lovagi versenyek (régi franciául: torneiement vagy tornei) a lovagi versenyek és az egyes lovagok képességeinek ellenőrzésének sajátos formája volt. A hagyomány szerint az első tornát 1060 körül rendezték meg, de egy bizonyos tornára – források szerint – 1095-ben került sor Flandria megyében. A 12. században a lovagi tornákat már Franciaországban, Angliában és Németországban is hitelesítik a források. Lengyelországba, pontosabban Sziléziába a lovagi versenyek e formája csak a XIII. század közepén érkezett meg. Érdemes hozzátenni, hogy legalább kétféle lovagi verseny volt. Az elsőt közelharcnak vagy bohurtnak hívták, és két lovagcsapat harcán alapult, amelyek éles fegyvereket használtak, és igyekeztek nem megölni ellenfeleiket. Bár, mint sejthető, ilyen baleseteknek kellett történniük. Előfordult, hogy mindkét csapatnak összesen 200-300 lovagja volt. A torna második típusa az estor, azaz két lovag harca lovakon, eleinte lándzsával, majd kézifegyverrel - leggyakrabban karddal - harcolnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a lovagi tornák csak a 13. és 14. században nyertek látványos környezetet, és váltak a lovagi kultúra nagyon fontos elemévé. Csak ezután kezdték el használni a tompa másolatokat vagy az ún biztonságos kardok.

Lovagi versenyek (régi franciául: torneiement vagy tornei) a lovagi versenyek és az egyes lovagok képességeinek ellenőrzésének sajátos formája volt. A hagyomány szerint az első tornát 1060 körül rendezték meg, de egy bizonyos tornára – források szerint – 1095-ben került sor Flandria megyében. A 12. században a lovagi tornákat már Franciaországban, Angliában és Németországban is hitelesítik a források. Lengyelországba, pontosabban Sziléziába a lovagi versenyek e formája csak a XIII. század közepén érkezett meg. Érdemes hozzátenni, hogy legalább kétféle lovagi verseny volt. Az elsőt közelharcnak vagy bohurtnak hívták, és két lovagcsapat harcán alapult, amelyek éles fegyvereket használtak, és igyekeztek nem megölni ellenfeleiket. Bár, mint sejthető, ilyen baleseteknek kellett történniük. Előfordult, hogy mindkét csapatnak összesen 200-300 lovagja volt. A torna második típusa az estor, azaz két lovag harca lovakon, eleinte lándzsával, majd kézifegyverrel - leggyakrabban karddal - harcolnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a lovagi tornák csak a 13. és 14. században nyertek látványos környezetet, és váltak a lovagi kultúra nagyon fontos elemévé. Csak ezután kezdték el használni a tompa másolatokat vagy az ún biztonságos kardok.

Lovagi versenyek (régi franciául: torneiement vagy tornei) a lovagi versenyek és az egyes lovagok képességeinek ellenőrzésének sajátos formája volt. A hagyomány szerint az első tornát 1060 körül rendezték meg, de egy bizonyos tornára – források szerint – 1095-ben került sor Flandria megyében. A 12. században a lovagi tornákat már Franciaországban, Angliában és Németországban is hitelesítik a források. Lengyelországba, pontosabban Sziléziába a lovagi versenyek e formája csak a XIII. század közepén érkezett meg. Érdemes hozzátenni, hogy legalább kétféle lovagi verseny volt. Az elsőt közelharcnak vagy bohurtnak hívták, és két lovagcsapat harcán alapult, amelyek éles fegyvereket használtak, és igyekeztek nem megölni ellenfeleiket. Bár, mint sejthető, ilyen baleseteknek kellett történniük. Előfordult, hogy mindkét csapatnak összesen 200-300 lovagja volt. A torna második típusa az estor, azaz két lovag harca lovakon, eleinte lándzsával, majd kézifegyverrel - leggyakrabban karddal - harcolnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a lovagi tornák csak a 13. és 14. században nyertek látványos környezetet, és váltak a lovagi kultúra nagyon fontos elemévé. Csak ezután kezdték el használni a tompa másolatokat vagy az ún biztonságos kardok.

Lovagi versenyek (régi franciául: torneiement vagy tornei) a lovagi versenyek és az egyes lovagok képességeinek ellenőrzésének sajátos formája volt. A hagyomány szerint az első tornát 1060 körül rendezték meg, de egy bizonyos tornára – források szerint – 1095-ben került sor Flandria megyében. A 12. században a lovagi tornákat már Franciaországban, Angliában és Németországban is hitelesítik a források. Lengyelországba, pontosabban Sziléziába a lovagi versenyek e formája csak a XIII. század közepén érkezett meg. Érdemes hozzátenni, hogy legalább kétféle lovagi verseny volt. Az elsőt közelharcnak vagy bohurtnak hívták, és két lovagcsapat harcán alapult, amelyek éles fegyvereket használtak, és igyekeztek nem megölni ellenfeleiket. Bár, mint sejthető, ilyen baleseteknek kellett történniük. Előfordult, hogy mindkét csapatnak összesen 200-300 lovagja volt. A torna második típusa az estor, azaz két lovag harca lovakon, eleinte lándzsával, majd kézifegyverrel - leggyakrabban karddal - harcolnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a lovagi tornák csak a 13. és 14. században nyertek látványos környezetet, és váltak a lovagi kultúra nagyon fontos elemévé. Csak ezután kezdték el használni a tompa másolatokat vagy az ún biztonságos kardok.

Lovagi versenyek (régi franciául: torneiement vagy tornei) a lovagi versenyek és az egyes lovagok képességeinek ellenőrzésének sajátos formája volt. A hagyomány szerint az első tornát 1060 körül rendezték meg, de egy bizonyos tornára – források szerint – 1095-ben került sor Flandria megyében. A 12. században a lovagi tornákat már Franciaországban, Angliában és Németországban is hitelesítik a források. Lengyelországba, pontosabban Sziléziába a lovagi versenyek e formája csak a XIII. század közepén érkezett meg. Érdemes hozzátenni, hogy legalább kétféle lovagi verseny volt. Az elsőt közelharcnak vagy bohurtnak hívták, és két lovagcsapat harcán alapult, amelyek éles fegyvereket használtak, és igyekeztek nem megölni ellenfeleiket. Bár, mint sejthető, ilyen baleseteknek kellett történniük. Előfordult, hogy mindkét csapatnak összesen 200-300 lovagja volt. A torna második típusa az estor, azaz két lovag harca lovakon, eleinte lándzsával, majd kézifegyverrel - leggyakrabban karddal - harcolnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a lovagi tornák csak a 13. és 14. században nyertek látványos környezetet, és váltak a lovagi kultúra nagyon fontos elemévé. Csak ezután kezdték el használni a tompa másolatokat vagy az ún biztonságos kardok.

Lovagi versenyek (régi franciául: torneiement vagy tornei) a lovagi versenyek és az egyes lovagok képességeinek ellenőrzésének sajátos formája volt. A hagyomány szerint az első tornát 1060 körül rendezték meg, de egy bizonyos tornára – források szerint – 1095-ben került sor Flandria megyében. A 12. században a lovagi tornákat már Franciaországban, Angliában és Németországban is hitelesítik a források. Lengyelországba, pontosabban Sziléziába a lovagi versenyek e formája csak a XIII. század közepén érkezett meg. Érdemes hozzátenni, hogy legalább kétféle lovagi verseny volt. Az elsőt közelharcnak vagy bohurtnak hívták, és két lovagcsapat harcán alapult, amelyek éles fegyvereket használtak, és igyekeztek nem megölni ellenfeleiket. Bár, mint sejthető, ilyen baleseteknek kellett történniük. Előfordult, hogy mindkét csapatnak összesen 200-300 lovagja volt. A torna második típusa az estor, azaz két lovag harca lovakon, eleinte lándzsával, majd kézifegyverrel - leggyakrabban karddal - harcolnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a lovagi tornák csak a 13. és 14. században nyertek látványos környezetet, és váltak a lovagi kultúra nagyon fontos elemévé. Csak ezután kezdték el használni a tompa másolatokat vagy az ún biztonságos kardok.

Lovagi versenyek (régi franciául: torneiement vagy tornei) a lovagi versenyek és az egyes lovagok képességeinek ellenőrzésének sajátos formája volt. A hagyomány szerint az első tornát 1060 körül rendezték meg, de egy bizonyos tornára – források szerint – 1095-ben került sor Flandria megyében. A 12. században a lovagi tornákat már Franciaországban, Angliában és Németországban is hitelesítik a források. Lengyelországba, pontosabban Sziléziába a lovagi versenyek e formája csak a XIII. század közepén érkezett meg. Érdemes hozzátenni, hogy legalább kétféle lovagi verseny volt. Az elsőt közelharcnak vagy bohurtnak hívták, és két lovagcsapat harcán alapult, amelyek éles fegyvereket használtak, és igyekeztek nem megölni ellenfeleiket. Bár, mint sejthető, ilyen baleseteknek kellett történniük. Előfordult, hogy mindkét csapatnak összesen 200-300 lovagja volt. A torna második típusa az estor, azaz két lovag harca lovakon, eleinte lándzsával, majd kézifegyverrel - leggyakrabban karddal - harcolnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a lovagi tornák csak a 13. és 14. században nyertek látványos környezetet, és váltak a lovagi kultúra nagyon fontos elemévé. Csak ezután kezdték el használni a tompa másolatokat vagy az ún biztonságos kardok.

Lovagi versenyek (régi franciául: torneiement vagy tornei) a lovagi versenyek és az egyes lovagok képességeinek ellenőrzésének sajátos formája volt. A hagyomány szerint az első tornát 1060 körül rendezték meg, de egy bizonyos tornára – források szerint – 1095-ben került sor Flandria megyében. A 12. században a lovagi tornákat már Franciaországban, Angliában és Németországban is hitelesítik a források. Lengyelországba, pontosabban Sziléziába a lovagi versenyek e formája csak a XIII. század közepén érkezett meg. Érdemes hozzátenni, hogy legalább kétféle lovagi verseny volt. Az elsőt közelharcnak vagy bohurtnak hívták, és két lovagcsapat harcán alapult, amelyek éles fegyvereket használtak, és igyekeztek nem megölni ellenfeleiket. Bár, mint sejthető, ilyen baleseteknek kellett történniük. Előfordult, hogy mindkét csapatnak összesen 200-300 lovagja volt. A torna második típusa az estor, azaz két lovag harca lovakon, eleinte lándzsával, majd kézifegyverrel - leggyakrabban karddal - harcolnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a lovagi tornák csak a 13. és 14. században nyertek látványos környezetet, és váltak a lovagi kultúra nagyon fontos elemévé. Csak ezután kezdték el használni a tompa másolatokat vagy az ún biztonságos kardok.

Lovagi versenyek (régi franciául: torneiement vagy tornei) a lovagi versenyek és az egyes lovagok képességeinek ellenőrzésének sajátos formája volt. A hagyomány szerint az első tornát 1060 körül rendezték meg, de egy bizonyos tornára – források szerint – 1095-ben került sor Flandria megyében. A 12. században a lovagi tornákat már Franciaországban, Angliában és Németországban is hitelesítik a források. Lengyelországba, pontosabban Sziléziába a lovagi versenyek e formája csak a XIII. század közepén érkezett meg. Érdemes hozzátenni, hogy legalább kétféle lovagi verseny volt. Az elsőt közelharcnak vagy bohurtnak hívták, és két lovagcsapat harcán alapult, amelyek éles fegyvereket használtak, és igyekeztek nem megölni ellenfeleiket. Bár, mint sejthető, ilyen baleseteknek kellett történniük. Előfordult, hogy mindkét csapatnak összesen 200-300 lovagja volt. A torna második típusa az estor, azaz két lovag harca lovakon, eleinte lándzsával, majd kézifegyverrel - leggyakrabban karddal - harcolnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a lovagi tornák csak a 13. és 14. században nyertek látványos környezetet, és váltak a lovagi kultúra nagyon fontos elemévé. Csak ezután kezdték el használni a tompa másolatokat vagy az ún biztonságos kardok.

Lovagi versenyek (régi franciául: torneiement vagy tornei) a lovagi versenyek és az egyes lovagok képességeinek ellenőrzésének sajátos formája volt. A hagyomány szerint az első tornát 1060 körül rendezték meg, de egy bizonyos tornára – források szerint – 1095-ben került sor Flandria megyében. A 12. században a lovagi tornákat már Franciaországban, Angliában és Németországban is hitelesítik a források. Lengyelországba, pontosabban Sziléziába a lovagi versenyek e formája csak a XIII. század közepén érkezett meg. Érdemes hozzátenni, hogy legalább kétféle lovagi verseny volt. Az elsőt közelharcnak vagy bohurtnak hívták, és két lovagcsapat harcán alapult, amelyek éles fegyvereket használtak, és igyekeztek nem megölni ellenfeleiket. Bár, mint sejthető, ilyen baleseteknek kellett történniük. Előfordult, hogy mindkét csapatnak összesen 200-300 lovagja volt. A torna második típusa az estor, azaz két lovag harca lovakon, eleinte lándzsával, majd kézifegyverrel - leggyakrabban karddal - harcolnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a lovagi tornák csak a 13. és 14. században nyertek látványos környezetet, és váltak a lovagi kultúra nagyon fontos elemévé. Csak ezután kezdték el használni a tompa másolatokat vagy az ún biztonságos kardok.

Lovagi versenyek (régi franciául: torneiement vagy tornei) a lovagi versenyek és az egyes lovagok képességeinek ellenőrzésének sajátos formája volt. A hagyomány szerint az első tornát 1060 körül rendezték meg, de egy bizonyos tornára – források szerint – 1095-ben került sor Flandria megyében. A 12. században a lovagi tornákat már Franciaországban, Angliában és Németországban is hitelesítik a források. Lengyelországba, pontosabban Sziléziába a lovagi versenyek e formája csak a XIII. század közepén érkezett meg. Érdemes hozzátenni, hogy legalább kétféle lovagi verseny volt. Az elsőt közelharcnak vagy bohurtnak hívták, és két lovagcsapat harcán alapult, amelyek éles fegyvereket használtak, és igyekeztek nem megölni ellenfeleiket. Bár, mint sejthető, ilyen baleseteknek kellett történniük. Előfordult, hogy mindkét csapatnak összesen 200-300 lovagja volt. A torna második típusa az estor, azaz két lovag harca lovakon, eleinte lándzsával, majd kézifegyverrel - leggyakrabban karddal - harcolnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a lovagi tornák csak a 13. és 14. században nyertek látványos környezetet, és váltak a lovagi kultúra nagyon fontos elemévé. Csak ezután kezdték el használni a tompa másolatokat vagy az ún biztonságos kardok.

Lovagi versenyek (régi franciául: torneiement vagy tornei) a lovagi versenyek és az egyes lovagok képességeinek ellenőrzésének sajátos formája volt. A hagyomány szerint az első tornát 1060 körül rendezték meg, de egy bizonyos tornára – források szerint – 1095-ben került sor Flandria megyében. A 12. században a lovagi tornákat már Franciaországban, Angliában és Németországban is hitelesítik a források. Lengyelországba, pontosabban Sziléziába a lovagi versenyek e formája csak a XIII. század közepén érkezett meg. Érdemes hozzátenni, hogy legalább kétféle lovagi verseny volt. Az elsőt közelharcnak vagy bohurtnak hívták, és két lovagcsapat harcán alapult, amelyek éles fegyvereket használtak, és igyekeztek nem megölni ellenfeleiket. Bár, mint sejthető, ilyen baleseteknek kellett történniük. Előfordult, hogy mindkét csapatnak összesen 200-300 lovagja volt. A torna második típusa az estor, azaz két lovag harca lovakon, eleinte lándzsával, majd kézifegyverrel - leggyakrabban karddal - harcolnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a lovagi tornák csak a 13. és 14. században nyertek látványos környezetet, és váltak a lovagi kultúra nagyon fontos elemévé. Csak ezután kezdték el használni a tompa másolatokat vagy az ún biztonságos kardok.

Lovagi versenyek (régi franciául: torneiement vagy tornei) a lovagi versenyek és az egyes lovagok képességeinek ellenőrzésének sajátos formája volt. A hagyomány szerint az első tornát 1060 körül rendezték meg, de egy bizonyos tornára – források szerint – 1095-ben került sor Flandria megyében. A 12. században a lovagi tornákat már Franciaországban, Angliában és Németországban is hitelesítik a források. Lengyelországba, pontosabban Sziléziába a lovagi versenyek e formája csak a XIII. század közepén érkezett meg. Érdemes hozzátenni, hogy legalább kétféle lovagi verseny volt. Az elsőt közelharcnak vagy bohurtnak hívták, és két lovagcsapat harcán alapult, amelyek éles fegyvereket használtak, és igyekeztek nem megölni ellenfeleiket. Bár, mint sejthető, ilyen baleseteknek kellett történniük. Előfordult, hogy mindkét csapatnak összesen 200-300 lovagja volt. A torna második típusa az estor, azaz két lovag harca lovakon, eleinte lándzsával, majd kézifegyverrel - leggyakrabban karddal - harcolnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a lovagi tornák csak a 13. és 14. században nyertek látványos környezetet, és váltak a lovagi kultúra nagyon fontos elemévé. Csak ezután kezdték el használni a tompa másolatokat vagy az ún biztonságos kardok.

Hiba a leírásban? Jelezd számunkra
Ügyfeleink véleménye
Vélemény hozzáadása: Medieval Challenge
...
Hozzáadva a katalógushoz: 11.9.2007
Elérhetőség: nem kapható
  • elérhető termék
  • nem elérhető termék
  • a termék megrendelésre kapható
  • szállítmány
  • nincs
  • 1 darab
  • 2 darab
  • 3-5 darab
  • 6-10 darab
  • feljebb 10 darab
Beszerezhetünk olyan terméket, mely nincs fent a honlapon vagy nem elérhető?
Hasonló termékek

Méretarány: 1:72
Gyártó: Emhar
Termékkód: EMH7210
Elérhetőség: 2-6 hét

3851 Ft vagy 6700 pont

Méretarány: 1:10
Gyártó: Nutsplanet
Termékkód: NTS-NP-B020
Elérhetőség: kapható!

28211 Ft vagy 48800 pont