A PZL-37A / B Ło¶ egy lengyel, kétmotoros alacsonyszárnyú bombázó, teljes fémszerkezettel, behúzható futóművel. A prototípus repülése 1936 decemberében történt, a sorozatgyártás 1937-1939-ben folytatódott. A PZL-37 volt a legmodernebb lengyel katonai repülőgép, amelyet a második világháború előtt építettek, és a világ első lamináris szárnyprofillal rendelkező soros repülőgépe. Ennek eredményeként 400 km/h-t meghaladó sebességet fejlesztett ki. A repülőgép az 1930-as évek végén a világ legjobb bombázói közé tartozott. 1939 szeptemberéig 96 jávorszarvast építettek, ebből 9 darabot összezúztak. 40-en harcoltak a Bombadandárban, 37-en a kiképzőszázadban és a Repülőkadétiskolában, 5-en pedig próbán, 5-en pedig javításban. A Bombadandár jávorszarvasaival a német páncélosok Radom, Pułtusk és Różan közelében harcoltak. 23 Łosie-t evakuáltak Romániába, 2 partra szállt a Szovjetunióban, 2-t német fogságba esett, és 60-at megsemmisítettek. A román légierő parancsnoka Łosie-t. 201-től 220-ig román karaktereket és számokat festettek rájuk, ezeket használta Románia, amely Németország oldalán harcolt a Szovjetunióval, többek között Odessza bombázásáért. Műszaki adatok (B változat): hossz: 12,92 m, szárnyfesztávolság: 17,93 m, magasság: 4,25 m, maximális sebesség: 412 km/h, praktikus mennyezet: 9250 m, maximális hatótáv: 1500 km, fegyverzet: fix - 3 géppuska wz .37 7,92 mm-es kaliber, felfüggesztve - 2580 kg bombáig.
A Polikarpov I-16 egy szovjet, egy hajtóműves alacsony szárnyú vadászrepülőgép vegyes kivitelben, klasszikus farokkal. A prototípus repülése 1933-ban történt. Az I-16 az egyik legmodernebb vadászgépnek bizonyult abban az időszakban. Behúzható kerekekkel, modern szárnygeometriával és a propeller "fordulatának" megváltoztatásával rendelkezett. Ugyanakkor a rövid hajótest miatt nagyon nehéz volt irányítani, és nagy figyelmet igényelt a pilótától. Az I-16-os tűzkeresztségét a spanyol polgárháború idején végezték, ahol körülbelül 500 egységet szállítottak a köztársasági csapatoknak. A gép hihetetlen manőverezőképességével, tűzerejével és emelkedési sebességével lepte meg a frankistákat, 1939-ben az I-16-osokat a Japán ellen harcoló Kínába küldték, és ott ismét meglepte ellenfeleit. Kezdetben az M-22 motort hajtóműként használták, de a későbbi verziókban más hajtóművekre cserélték, min. M-25 vagy M-63. Az I-16-os 1942-ig maradt a keleti fronton, nemcsak vadászrepülőként, hanem támadórepülőként is szolgált. Műszaki adatok (I-16 Type 24): hossz: 6,13 m, szárnyfesztávolság: 9 m, magasság: 3,25 m, maximális sebesség: 525 km/h, emelkedési sebesség: 14,7 m/s, praktikus mennyezet: 9700 m, maximális hatótáv: 700 km, fegyverzet: fix - két 7,62 mm-es SzKAS géppuska és két 20 mm-es ShWAK ágyú, felfüggesztve - 500 kg bombáig.A Messerschmitt Bf-109 egy német fémszerkezetű egyhajtóműves vadászrepülőgép, alacsony szárnyas konfigurációban, klasszikus farokkal. Kiderült, hogy ez az alap és legtöbbet gyártott Luftwaffe vadászgép a második világháború alatt. A prototípus repülése 1935. május 29-én történt, a sorozatgyártás 1936-1945 között folytatódott. Összességében a becslések szerint összesen mintegy 35 000 darab Messerschmitt Bf-109 típusú vadászgépet gyártottak, amelyek közül sok a háború után a cseh és az izraeli légierőhöz került. A Bf-109 gyökerei a Luftwaffe által 1933-ban meghirdetett új vadászrepülőgép versenyig nyúlnak vissza. A He-112-vel versenyben a Bf-109-es projekt kezdetben veszített, de Willie Messerschmitt intrikáinak köszönhetően a projekt folytatódhatott, és végül ő lett a verseny győztese, és a Luftwaffe elsődleges vadászgépe lett. A gyártás során a Bf-109-nek több fő változatát fejlesztették ki. Az első gyártás előtti sorozat a Bf-109B (Berta) volt, a Junkers Jumo 210 (A vagy Da) motor különböző változataival. 1937-től, a polgárháború idején Spanyolországban tesztelték őket. A következő verzió a Bf-109C (Caesar). A B változattól eltérő motorral és kiterjedt fegyverzettel rendelkeztek, két 20 mm-es és 2 LE 7,92 mm-es ágyúból. Ezek a gépek Spanyolország egén is harcoltak. A harmadik változat a Bf-109D (Dora) Junkers Jumo 210 Da vagy Daimler-Benz DB 600 motorral.A szeptemberi hadjáratban harcolt, de 1939/1940 fordulóján az E változat váltotta fel.A legtöbb A híres modell a Daimler-Benz 601A vagy N motorral szerelt Bf-109E (Emil) volt, amely elsőként nem kétlapátos, hanem háromlapátos légcsavart használt. A Bf-109E a francia hadjáratban harcolt Anglia felett, Észak-Afrikában és a keleti fronton. Az ász, aki a Bf-109E-n kezdte pályafutását, a híres Adolf Galland volt. A következő változat a Bf-109F (Friedrich), amely a német pilóták szerint aerodinamikailag a legtökéletesebb volt. Bevetette a törzs, szárnyak, kabinburkolatok megváltozott formáját, de nem használtak új motort. 1940/1941 fordulóján állították szolgálatba. A konstrukció fejlesztése részeként további Bf-109 specifikációk készültek, amelyek közül a G (Gustav) változat készült a legnagyobb példányszámban. A gép teljesítményét növelő legfontosabb változtatás egy új, 12 hengeres Daimler-Benz DB605A motor beszerelése volt, 1475 LE-vel. A Bf-109G fegyverzete a pilótafülke burkolata előtti törzsben elhelyezett 13 mm-es géppuska, valamint az MG151 20 mm-es vagy annál nehezebb MK108 30 mm-es ágyú volt. Az utolsó sorozatgyártású változat a Bf-109K (Kurfirst) volt, amelynek gyártása 1944 októberében kezdődött. Motorként Daimler-Benz DB 605DB vagy DC egységet használtak. A Bf-109K a második világháború alatt gyártott leggyorsabb változat volt, elérte a 730 km/h-t. Ezen kívül két változat is készült - H és Z, de ezek inkább kísérleti változatok voltak, és tömeggyártásuk nem indult el. A meghajtás és a fegyverzet későbbi fejlesztései a Messerschmitt Bf-109-et a második világháború egyik legveszélyesebb vadászgépévé tették, és egyben megmutatták a Willi Messerschmitt által megalkotott, kissé szögletes repülőgépvázban rejlő nagy lehetőségeket. Műszaki adatok (Bf-109 G-6 változat): hossz: 8,95 m, szárnyfesztávolság: 9,92 m, magasság: 2,6 m, maximális sebesség: 640 km/h, emelkedési sebesség: 17 m/s, maximális hatótáv: 850 km, maximális mennyezet 12000m, fegyverzet: fix - 2 db MG131 13 mm-es géppuska és 1 db MG151 20 mm-es ágyú, felfüggesztett - 250 kg-os bomba, vagy 2 db Wfr rakétavető. Gr. 21.