Az Admiral Hipper egy német nehézcirkáló volt, amelynek gerincét 1934-ben fektették le, és 1935 júliusában bocsátották vízre. A cirkáló 1937 februárjában lépett be a német haditengerészet (német Kriegsmarine) kötélszolgálatába. A hajó 206 m hosszú, 21,8 m széles, teljes vízkiszorítása 18 400 tonna volt. Az Admiral Hipper cirkáló maximális sebessége 32-33 csomó körül volt. A főfegyverzet 8 db 203 mm-es löveg volt négy ikertornyban, a másodlagos fegyverzet pedig: 12 db 105 mm-es löveg vagy 17 db 40 mm-es ágyú.
Az Admiral Hipper volt az első ilyen típusú hajó, amely ugyanazt a nevet viselte - Admiral Hipper. Az ilyen típusú cirkálókat azért rendelték meg, hogy jelentősen megerősítsék a Kriegsmarine nehéz erőit. A lehető legnagyobb autonómiát hangsúlyozták, a tüzérségi fegyverzet pedig inkább az 1930-as évek végének nehézcirkálóira jellemző. Az Admiral Hopper cirkáló 1940 áprilisában átesett a tűzkeresztségén, amikor támogatta a németek norvégiai partraszállását. 1940 második felétől brit kereskedelmi hajók ellen használták. 1942 márciusában Norvégiába szállították, és onnan lépett fel a brit és a szovjet sarkvidéki hajózás ellen. 1942. december 31-én részt vett a Barents-tengeri csatában. 1943 áprilisától a Balti-tengeren szolgált, elsősorban a német hadsereg tevékenységét támogatta a parti övezetben. 1945 elején átirányították – ezúttal Kielbe, ahol maszkot viselt. Ott 1945. május 3-án a szövetséges repülőgépek légitámadása következtében elsüllyedt.
A Blucher egy német nehézcirkáló volt, amelynek gerincét 1935-ben fektették le, és 1937 júniusában bocsátották vízre. A cirkáló 1939 szeptemberében lépett be a német haditengerészet (német Kriegsmarine) kötélszolgálatába. A hajó 206 m hosszú, 21,8 m széles, teljes vízkiszorítása 18 200 tonna volt. A Blucher cirkáló végsebessége 32-33 csomó körül mozgott. A főfegyverzet 8 db 203 mm-es löveg volt négy ikertornyban, a másodlagos fegyverzet pedig: 12 db 105 mm-es löveg vagy 16 db 37 mm-es ágyú.
A Blucher volt a második Admiral Hipper osztályú hajó. Az ilyen típusú cirkálókat azért rendelték meg, hogy jelentősen megerősítsék a Kriegsmarine nehéz erőit. A lehető legnagyobb autonómiát hangsúlyozták, a tüzérségi fegyverzet pedig inkább az 1930-as évek végének nehézcirkálóira jellemző. A Blucher cirkáló harci karrierje nagyon rövid és tragikus volt. Először a Wesserubung hadműveletben használták harcban, azaz a Norvégia elleni támadásban 1940 áprilisában. A norvég parti ütegekkel történt tűzváltás során azonban a Blucher súlyosan megsérült, és röviddel ezután torpedónaszádok sikeresen végeztek vele az oslói fjordban, 1940. április 9-én. Annak ellenére, hogy viszonylag közel süllyedt a parthoz, a cirkáló 600-ról körülbelül 1000 embert vonszolt magával a fenékre.