A páncélgránátos német elnevezés a páncélgránátosok alakulatára, vagyis a saját tankjaikkal szoros együttműködésben harcra kiképzett gyalogsági egységekre. Ezt a kifejezést hivatalosan 1942-ben használták, amikor a gyalogsági hadosztályokat gránátoshadosztályokra, a motorizált gyalogos hadosztályokat pedig páncélgránátos-hadosztályokra keresztelték át. Hozzá kell tenni, hogy az 1937-1942-es években a Schützen-ezredet használták a páncélosokban szolgáló gyalogezredek leírására. Elméletileg a páncélgránátos-hadosztályok alapfelszereltségét a páncélozott féllánctalpas szállítók, különösen az Sd.Kfz.251 képezték, de az elégtelen termelés miatt ezeket a gyalogságokat gyakran teherautókkal szállították. A páncélgránátos-hadosztály alapvetően három gyalogezredből, minden ezredben két zászlóaljból és számos támogató egységből állt, beleértve a páncéltörő, légvédelmi, szapper és kommunikációs egységeket. Ezekben az alakulatokban gyakran használtak önjáró fegyvereket, mint például a StuG III. Érdemes hozzátenni, hogy a páncélgránátos-hadosztályok nemcsak a Wehrmachtban, hanem a Waffen SS-ben is megalakultak - például a Totenkopf-hadosztály vagy a Hohenstaufen-hadosztály.
A Panzer Lehr Division (németül: Panzer-Lehr Division) 1944 januárjában alakult Franciaországban Luneville-ben. Az egység a páncélos iskolák káderei alapján alakult: Panzertruppenschule II és a Panzertruppenschule I Krampnitzból és Bergenből. Feltételezhető, hogy a Wehrmacht keveseinek egyikeként az egység teljesen gépesített volt, és mindkét páncélgránátos ezredét páncélozott szállítójárművekkel látták el. A hadosztályt először a szövetségesek normandiai inváziójának visszaverésére használták 1944 júniusában, és harcolt a falaise-i csatában is, ugyanezen év augusztusában. Sikerült kiszabadulnia a bekerítésből, de a normandiai csata során súlyos veszteségeket szenvedett - főként légi támadások következtében. A személyi állomány újjáépítése után az alakulat 1944-1945 fordulóján részt vett az ardenneki offenzívában. Érdemes hozzátenni, hogy páncéloshadosztályainak egyik ezrede (130. Panzer Lehr Regiment) 1944 telén belépett a keleti frontra és 1945 januárjában harcolt a budapesti csatában. 1945 február-március között a Panzer Lehr páncéloshadosztály a nyugati fronton harcolt a brit 2. hadsereg egységei ellen. 1945 áprilisában bekerítik és feladják az amerikai csapatoknak.