Alapinformációk
Gyártó | Mirage-Hobby |
Termékkód | mir481303 |
Súly: | 0.41 kg |
Ean: | 5901461813039 |
Méretarány | 1:48 |
Hozzáadva a katalógushoz: | 11.1.2007 |
Címkék: | PZL.23-Karas |
Od jesieni 1932 powstały trzy prototypy oznaczone symbolami: PZL - 23/I, PZL - 23/II i PZL - 23/III. Badania wytrzymało¶ciowe i statyczne PZL - 23/I zakończono w drugiej połowie 1933 r. Prototyp wzbił się w powietrze pod koniec 1934 r. W kolejnych wersjach do¶wiadczalnych dokonywano wielu poprawek takich jak: likwidacja wibracji tylnej czę¶ci kadłuba i usterzenia wysoko¶ci, wzmocnienie konstrukcji płata, poprawa widoczno¶ci z fotela pilota poprzez zwiększenie przeszklenia kabiny, opuszczenia o 10 cm miejsca mocowania silnika, zastosowanie nowego pier¶cienia o mniejszym współczynniki Cx, zlikwidowano w kadłubie komorę bombow±, przenosz±c wyrzutniki pod skrzydła i pod kadłub i wiele innych. Ł±cznie wprowadzono ponad 100 zmian i usunięto kilkaset usterek. Wersję wzorcow± pod nazw± PZL - 23 Kara¶ A wprowadzono do produkcji (od połowy 1935 r.) w liczbie 40 szt. w nowym zakładzie PZL WP-1 (Podlaskie Zakłady Lotnicze - Wytwórnia Płatowców nr 1) i sukcesywnie wchodziły one do uzbrojenia 1 Pułku Lotniczego oraz eksportowane były do Bułgarii. Podczas eksploatacji tego samolotu pojawiały się nowe usterki (m.in. zbyt słaby silnik, osi±ganie małego pułapu z pełnym uzbrojeniem, mała skuteczno¶ć skrzeli itd.). W wyniku likwidacji tych usterek, powstała druga wersja samolotu PZL - 23 Kara¶ B. Miał on mocniejszy silnik (Bristol Pegasus VIII o mocy 680 KM, zlikwidowano skrzela, wprowadzono ulepszone wyprofilowanie przej¶cia pomiędzy stykiem kadłuba i skrzydła). Umowa z PZL opiewała na wyprodukowanie 210 samolotów w wersji B. Od jesieni 1936 r. zaczęto je dostarczać do pułków lotniczych. W drugiej połowie lat 30-tych, samolot PZL - 23 B Kara¶ stał się podstawowym samolotem liniowym, natomiast Karasie w wersji A wycofano do szkolnictwa. Pełni±c służbę w Polskim Lotnictwie Wojskowym, Karasie wykorzystano w kilku większych akcjach. W 1937 r. dywizjon Karasi B z 1 P.L. wykonał pokazowe ostre bombardowanie małej stacji kolejowej na linii Chełm - Brze¶ć n/B. Kilka dywizjonów liniowych skoncentrowano na lotnisku Wilno - Porubanek w ramach demonstracji siły wobec s±siaduj±cej Litwy, natomiast w paĽdzierniku 1938 r. kilkana¶cie Karasi z różnych pułków stacjonowało na lotnisku w Aleksandrowie, zabezpieczaj±c zajęcie Zaolzia. Zgodnie z zasadami użycie Karasi, przeznaczano je do wykonywania zadań interwencyjnych. W kampanii wrze¶niowej wykonywały one niektóre zadania bojowe i rozpoznanie z powietrza. Samoloty wchodz±ce w skład eskadr armijnych, Karasie bombardowały kolumny pancerne, wykonywały dalekie rajdy rozpoznawcze, na terytoria Niemiec, Słowacji i Prus Wschodnich. Pierwszym zbombardowanym obiektem na terytorium przeciwnika była fabryka w rejonie Oławy oraz bombardowano obiekty strategiczne na terenie Prus Wschodnich. Duża liczba wykonywanych zadań spowodowała ok. 90% straty w samolotach. Ogółem w kampanii wrze¶niowej zestrzelono 112 Karasi, a do Rumunii ewakuowano zaledwie 11 maszyn (trzy z 31 eskadry i osiem z 24 eskadry rozpoznawczej). Oprócz tego, w Rumunii znalazło się 30 Karasi w wersji "A" z CWL - 1 (przekroczyły granice w dniu 16.09 1939 r.). Po wł±czeniu Rumunii do "Paktu Trzech", w internowanych Karasiach wymieniono uzbrojenie na niemieckie i sformowano z nich eskadrę rozpoznawcz± i szkolno-treningow±. Rumunie używali Karasi na froncie wschodnim. Ostatni Kara¶ wykorzystywany był w Rumunii do 1946 r., jako holownik celu powietrznego.
Töltse le a Mirage Hobby termékkatalógust PDF formátumban
1932 őszétől három prototípus készült, melyeket szimbólumokkal jelöltek: PZL - 23 / I, PZL - 23 / II és PZL - 23 / III. A PZL - 23 / I szilárdsági és statikai tesztjeit 1933 második felében fejezték be. A prototípus 1934 végén szállt fel. A későbbi kísérleti változatokban számos fejlesztés történt, mint például: a hátsó rész vibrációjának megszüntetése a törzs és a farok magassága, a repülőgép vázszerkezetének megerősítése, a láthatóság javítása a pilótaülésből az utastér üvegezésének növelésével, a motor rögzítési helyének 10 cm-rel történő süllyesztése, új, alacsonyabb Cx együtthatójú gyűrű alkalmazása, a bombakamra a törzset eltávolították, kilökőket mozgattak a szárnyak alá és a törzs alá, és még sokan mások. Összesen több mint 100 módosítást hajtottak végre, és több száz hibát javítottak ki. A PZL - 23 Kara¶ A néven futó modellváltozatot (1935 közepétől) 40 darabban vezették be a PZL új WP-1 üzemében (Podlaskie Zakłady Lotnicze - Wytwórnia Płatowców No. 1), majd bekerült a gyártásba. az 1. repülőezred fegyverzetét, és Bulgáriába exportálták. A repülőgép működése során új hibák jelentek meg (többek között túl gyenge motor, alacsony magasság elérése teljes fegyverekkel, a kopoltyúk alacsony hatékonysága stb.). E hibák kiküszöbölése eredményeként elkészült a PZL - 23 Kara¶ B repülőgép második változata, amely erősebb motorral rendelkezik (Bristol Pegasus VIII 680 LE-vel, eltávolították a kopoltyúkat, javították a törzs közötti átmenet profilozását). és bemutatták a szárnyat). A PZL-lel kötött szerződés 210 darab B-változatú repülőgép gyártására vonatkozott, amelyeket 1936 őszén a repülőezredekhez szállítottak. Az 1930-as évek második felében a PZL - 23 B Kara¶ repülőgép vált az alapvonal repülőgépévé, míg a Karasie A változatát kivonták az iskolai oktatásból. Miközben a lengyel katonai repülésnél szolgált, Karast több nagyobb akcióban is felhasználták. 1937-ben az 1 PL Karasi B százada demonstrációs éles bombázást hajtott végre egy kis vasútállomáson a Chełm - Brest n/B vonalon. A szomszédos Litvánia elleni erődemonstráció részeként több sorszázad a Vilnius - Porubanek repülőtéren összpontosult, míg 1938 októberében egy tucatnyi Karas különböző ezredekből állomásozott az Aleksandrów-i repülőtéren, biztosítva Zaolzie elfoglalását. A szabályok szerint a Karasi igénybevétele a beavatkozási feladatok ellátására szolgált. A szeptemberi hadjáratban néhány harcfeladatot és légi felderítést végeztek. A hadsereg századaihoz tartozó repülőgépek páncélozott oszlopokat bombáztak, hosszú felderítő razziákat hajtottak végre Németország, Szlovákia és Kelet-Poroszország területein. Az első olyan létesítmény, amelyet az ellenség területén bombáztak, egy Oława melletti gyár volt. Kelet-Poroszországban stratégiai objektumokat bombáztak. A nagyszámú elvégzett feladat körülbelül 90%-os veszteséget eredményezett a repülőgépekben. A szeptemberi hadjáratban összesen 112 karasit lőttek le, és csak 11 gépet menekítettek Romániába (hármat a 31-es századból, nyolcat a 24-es felderítő századból). Ezen kívül 30 karasi volt a CWL - 1 A változatában Romániában (1939. szeptember 16-án lépték át a határt). Miután Romániát bevonták a Hármasok Paktumába, az internált Karast német fegyverekre cserélték, és felderítő és kiképző századot alakítottak. A románok Karasit használták a keleti fronton. Az utolsó Karast 1946-ig használták Romániában légicél vontatóhajóként. Műszaki adatok (B változat): hossz: 9,68 m, szárnyfesztávolság: 13,95 m, magasság: 3,3 m, maximális sebesség: 319 km/h, emelkedési sebesség: 6,7 m/s, praktikus mennyezet: 7300 m, maximális hatótáv: 1260 km, fegyverzet: fix - 2 db 7,7 mm-es Vickers F géppuska, 1 db wz.33 kab.7,92 mm-es géppuska, felfüggesztve - 700 kg bombáig.
Hiba a leírásban? Jelezd számunkra
...