Supermarine Spitfire F Mk.21 "Contraprop" The first version of the Spitfire that had completely redesigned wing was the Spitfire Mk.21.
The changes in its construction were so important that a new name Victor had been also considered. Design work on this plane were commenced in 1942 and in the beginning of 1945 the first production aircraft were issued to No.91sqn. After the war, the Spitfire Mk.21 enjoyed rather long peace-time service with both RAF and RAuxAF squadrons. And with this version of the Spitfire, a contrapropeller unit was being used on a large scale. And therefore, markings of two machines with a contraprop have been chosen for this boxing of our Spitfire model.
In the box containing a model of this beautiful aircraft you will find four sprues with highly detailed plastic parts, a set of clear parts and a decal sheet. We have indeed gone an extra mile with the construction of this replica, in the sprue with small parts you´ll get fish-tail exhausts for a war-time Spitfire Mk.21 as well and the rounded-type of exhaust for the post-war machines. There are of course also both three and four-spoked wheels included. The decal sheet offers markings for highly interesting No.41sqn machine that was originally delivered in a standard camouflage but later was repainted with Aluminium colour. While the fuselage and tailplanes were overpainted very carefully, the main wing wore visible streaks of aluminium colour. The original camouflage was also still visible around the top wing roundels. The fuselage, wing and also the tailplanes were adorned with red stripe markings which referred to the squadrons red cross of Lorraine insignia. The other machine served as a personal machine of two RAF senior officers. At first it flew with a camouflage and unarmed, later was repainted in standard post-war Aluminium. At the controls of the camouflaged Spitfire was Air Vice Marschal Thomas Cathcart Traill CB, OBE, DFC (8 victories during WW1), CO of No.12 Group RAF. Later, while the machine wore the aluminium coat, it was flown by an unknown Group Captain as suggested by the pennants on the fuselage sides. There is a resin set of various aerodynamical fairings covering the cannon stubs in the model which are intended for this machine. The decal sheet of course contains large amount of stencils.
A Supermarine Spitfire valószínűleg a leghíresebb brit vadászgép a második világháborúból. Ez egy teljesen fémből készült gép volt, alacsony szárnykonfigurációval, jellegzetes elliptikus szárnyakkal, klasszikus farokkal és visszahúzható futóművel. A prototípus repülésre 1936. március 5-én került sor. A Spitfire a háború során a RAF alapdarabjának bizonyult, amely a háború után is jól teljesített, és 10 évig gyártásban maradt. A Spitfire története RJ Mitchell, a Supermarine vezető tervezőjének rajzasztalán kezdődött. Az első gépek 1938-ban kerültek a RAF egységeihez, de amikor 1940 nyarán elkezdődött a brit csata, már 19 századnyi modern vadászrepülő volt a repülőtereken – a szigetek valamivel régebbi hurrikánjaival együtt 600 repülőgép védekezett. Az ellenségeskedés kiszélesedésével a Spitfire mindenhol szolgált, ahol a RAF működött a Távol-Keleten, Észak-Afrikában és Olaszországban, a normandiai partraszállás és a franciaországi harcok idején, végül az 1945-ös németországi hadművelet során. Sok brit számára a második világháború győzelmének szimbólumává vált. Ennek a csodálatos gépnek legalább egy tucat gyártási változata van. Közülük a legfontosabbak többek között az első sorozatgyártású Spitfire Mk.I, amelyet 1030 LE-s Rolls-Royce Merlin II motor hajt. Mindenekelőtt ez a gép járult hozzá olyan kiválóan a brit csatához. Ennek a modellnek számos változatát fejlesztették ki, többek között PR Mk IA (felderítő változat) vagy PR.IG (fegyveres felderítő változat). Egy másik érdekes változat volt a Spitfire Mk.V Rolls-Royce Merlin 45 motorral, 1440 LE-vel. Később Merlin 50-es motorokat is összeszereltek, ennek a változatnak a sorozatgyártása 1941-ben kezdődött, és ez volt a RAF válasza a Messerschmitt Bf-109F megjelenésére. Egy másik nagyon sikeres változat a Spitfire Mk.IX, amelyet Merlin 61-es motor hajt, 4 lapátos propellerrel. A Focke-Wulf Fw-190 ellenfeleként hozták létre, és 1941 végén állították gyártásba. Ezt a változatot sokszor módosították, és például 1944-ben új giroszkópos irányzékot, megnagyobbított kormányt vagy más szárnyrendszert kapott. Egy másik jelentős változat a Spitfire Mk.XIV Rolls-Royce Griffon 61 motorral és ötlapátos légcsavarral. A sorozatgyártás 1943 októberében kezdődött. Az egyik utolsó sorozat az Mk.21 volt. Ez a változat Griffon 61 motorral, erősen megerősített szerkezettel és burkolattal rendelkezett, a szárnyakat kinyújtották, növelve a repülési felületüket. A sorozatgyártás 1945 márciusában kezdődött. Műszaki adatok (Mk.XIV változat): hossz: 9,14 m, szárnyfesztávolság: 11,23 m, magasság: 3,05 m, maximális sebesség: 717 km/h, emelkedési sebesség: 18,5 m/s, praktikus mennyezet: 13 200 m, maximális hatótáv: 1815 km, fegyverzet: fix - 4 db 7,7 mm-es géppuska és 2 db 20 mm-es Hispano Mk II ágyú, felfüggesztve - 225 kg bombáig.