Alapinformációk
Gyártó | Armory Models Group |
Termékkód | ARY-14703 |
Súly: | 0.13 kg |
Ean: | 4822308147036 |
Méretarány | 1:144 |
Hozzáadva a katalógushoz: | 16.5.2019 |
Címkék: | Su-24 |
A Szuhoj Szu-24 (NATO: Fencer) egy szovjet kétmotoros, kétüléses bombázó-támadó repülőgép, változó szárnygeometriával. A Szu-24 keletkezése a T-58 elfogó vadászrepülőben, a T-58-ban és annak T-60-as módosításában található, amelyet 1962-ben fejlesztettek ki és repültek az OKB Suchoja-nál. A további munkához a T-60 verzió használata mellett döntöttek. A gépnek oldalsó légbeömlői voltak a motorhoz, így volt hova felszerelni a szükséges radarállomással és egyéb szükséges felszerelésekkel. 1963-ban megkezdődött a munka a T-60 adaptálásán az S-60 változathoz, amelyet sokkolási feladatokra szántak. Jelentős változtatások történtek a vadászváltozaton, mindenekelőtt a szárny formáját háromszögből 40 fokos dőlésszögű ferdére változtatták, a kabint átépítették annak érdekében, hogy fegyverkezelő állomással (tandemkabinnal) szereljék fel, kiegészíti a pilótát. Kezdetben a repülőgép négy szárny alatti és két törzs alatti gerendára tervezte a fegyverek szállítását. A törzs elülső része alatt egy további, hetedik gém kapott helyet, amelyet a célzókészülék egy részét tartalmazó konténerhez szántak. A projekt addig fejlődött és fejlődött, amíg 1966 őszén megépült a gép 1:1 méretarányú modellje, amelyet végül T-6-nak neveztek el. Nem sokkal ezután megkapták a parancsot két prototípus megvalósítására és megépítésére, köztük egy T-6-1-es járatra. A végrehajtási döntéssel együtt elrendelték a repülőgép új felszereléseinek kifejlesztését: az AL-21 névre keresztelt hajtóművet, az RD36-35 indítómotorokat (a fel- és leszállási távolság lerövidítésére), a Puma célzó- és navigációs rendszert, a Ch-58 sugárzáselhárító rakéták, a Gz-6-23 és a K36 katapultülés. 1967-ben a tervezők úgy döntöttek, hogy változó geometriájú szárnyakat használnak. Az OKB-nál készített projekt szerint az új T-6-os változatot nagyobb hatótávolság és emelőképesség jellemezte. A második, már építés alatt álló prototípust változtatható szárnygeometriájú géppé alakították át, és a T-6-2I nevet kapta. A szárny egy rögzített középsíkból és egy mozgatható részből állt (16-69 fokos tartományban). Használat közben négy alaphelyzet biztosított: 16 fok - fel- és leszállás, 35 fok; tipikus vízszintes repülésnél 45 fok - manőverezésnél és 69 fok - maximális sebességgel történő repülésnél. A felülvizsgált prototípus 1970. január 17-én indult első repülésére ugyanazzal a pilótával, mint a T-6-1. 1972 végére további két prototípust (T-6-3 és T-6-4) és 28 szériás Szu-24-es repülőgépet gyártottak. Ezt követően sor került a fegyverzet és felszerelés állami tesztjére, amely 1974 júliusában ért véget, majd 1975 februárjában hatósági határozatot hoztak a Szu-24 hadrendbe vételéről. Eddig az iraki Szu-24MK Iránba tartó repülésén kívül a gépeket a Szovjetunió afganisztáni beavatkozása és az orosz hadsereg csecsenföldi beavatkozása idején használták harcban. Az afganisztáni műveletek során a repülőgépek a Szovjetunióban található repülőterekről közlekedtek, és nem szenvedtek veszteséget. Csecsenföldön viszont harci feladatok során minimum 4 Szu-24-es veszett el. Műszaki adatok (Su-24MK változat): hossz: 22,53 m, maximális szárnyfesztávolság: 17,64 m, magasság: 6,19 m, maximális sebesség: 2,0 Ma (nagy magasságban), emelkedési sebesség: 150 m/s, praktikus mennyezet: 11000 m, maximum hatótáv: 2775km, fegyverzet: fix - 1 db GSz-23 6 csövű ágyú, kaliber 23mm, felfüggesztve - 8000 kg rakományig.
Hiba a leírásban? Jelezd számunkra
...