Megjegyzés: A Mistercraft gyakran figyelmeztetés nélkül módosítja a modellhez mellékelt matricákat, amelyek eltérhetnek a weboldalunkon található fényképektől és leírásoktól. Ha konkrét verziót szeretne, kérjük, jelezze felénk a megjegyzés rovatba a megfelelő megjegyzés beírásával a rendelés leadásakor.
A T-60 könnyű felderítő harckocsi első prototípusai 1941-ben készültek el. Ugyanebben az évben megkezdődött a tömeggyártás, amely 1943-ban több mint 6000 példány gyártásával ért véget. A T-60 harckocsit 70 LE-s GAZ-202 vagy 85 LE-s GAZ-203 motor hajtotta. Főfegyverzete egy 20 mm-es gépágyú (forgó toronyba szerelve), segédfegyverzete pedig egyetlen DT 7,62 mm-es géppuska volt. A T-60 harckocsit a Vörös Hadsereg fő felderítő harckocsijaként fejlesztették ki. Számos előnye volt: mindenekelőtt nagy manőverezhetőség, megfelelő fokú mechanikai megbízhatóság és jó felfüggesztés. Fő hátránya - nagyon gyenge páncélzata - a harckocsi felderítési céljával magyarázható. Az alapváltozat alapján több származékos változat is készült, például: a BM-8-24, amely önjáró, irányítatlan rakétavető volt, vagy az A-40 KT, amely… vitorlázórepülésekre alkalmas harckocsi volt! A T-60 harckocsit a Vörös Hadsereg 1941 végétől 1945-ig széles körben használta, például a sztálingrádi hadműveletben 1942-1943-ban vagy a Bagration hadműveletben 1944-ben.
A sztálingrádi csatát széles körben a legvéresebb egyetlen csatának tartják Második világháború. 1942 augusztusától 1943 februárjáig a Vörös Hadsereg és a tengelycsapatok – különösen a Wehrmacht – között vívták a keleti fronton. Ez a Wehrmacht által végrehajtott Fall Blau fedőnevű terv eredményeként történt, amelynek célja a Szovjetunió déli területeinek átvétele, a Kaukázus elérése és a maykopi és bakui olajmezők elfoglalása volt. Ennek a tervnek a megvalósítása során azonban, többek között Adolf Hitler beavatkozása következtében, Sztálingrád városának elfoglalása lett a hadművelet egyik fő célja. A náci Németország számára ez a döntés az egyik legrosszabbnak bizonyult a második világháború történetében. A sztálingrádi csata iszonyatosan véres és nagyon heves városi harcokká fajult, melyek során minden ház, utca megharcolt, és a frontvonal gyakran lakóházak szobáin vagy lépcsőházain haladt át! Végül ennek következtében a Wehrmacht nagy vereséget szenvedett, és a teljes 6. hadsereg szovjet fogságba esett, köztük Friedrich Paulus tábornagy is. Becslések szerint a teljes sztálingrádi csata alatt a tengelycsapatok hozzávetőleg 850 000 katonát veszítettek – meghaltak, megsebesültek és fogságba esett. A sztálingrádi csata fordulatot jelentett a keleti fronton folyó háborúban is, amely innentől kezdve a Szovjetunió számára kedvező fordulatot vett.