A PT a második világháborúból származó amerikai torpedóhajók hosszú és változatos sorozatát jelenti. Feltételezhető, hogy az első vágógépek ebben a sorozatban 1939-1940 fordulóján készültek, és az amerikai haditengerészetnél 1940-re nyúlnak szolgálatba. A PT típusú marók elmozdulása 30 tonna, hosszuk 21-24 m, szélességük 6-7 méter. A PT marók maximális sebessége 39-40 csomó volt. A második világháború idején az ilyen típusú hajókat különféle kézi lőfegyverekkel és tüzérségi fegyverekkel használták, de általános volt a következő konfiguráció: két 12,7 mm-es M2-es géppuska, egyetlen 20 mm-es Oerlikon ágyú és 4 db 533 mm-es torpedócső.
A PT sorozatú hajók gyökerei 1938-1939-ig nyúlnak vissza, amikor az amerikai haditengerészet új, nagy maximális sebességű torpedóhajók beszerzése mellett döntött. Az ilyen típusú hajók tervezése során felmerülő jelentős problémák miatt úgy döntöttek, hogy Nagy-Britanniában megszerzik az ilyen hajókra vonatkozó licencjogokat a British Power Boattól. Az új vágógépek gyártásával az amerikai Elco céget bízták meg (ún. PT-10 típus), amely 1941 elején kifejlesztette az új vágó saját – nagyobb és sokkal jobban felszerelt – változatát (az ún. PT-20 típus). Huckins és Higgins tiltakozása miatt azonban ezeknek a gyártóknak a hajói (hasonlóan az Elcóban gyártottakhoz) szolgálatba álltak az amerikai haditengerészetnél. Érdemes hozzátenni, hogy 1942 elején az Elco cég újabb fejlesztési változatot (ún. PT-103 típust) dolgozott ki, amely az ún. PT-20 típusú. A PT sorozatú vágógépek oroszlánrésze a Csendes-óceánon teljesített szolgálatot, és a japán flotta ellen harcolt, például a Gudalcanal-sziget környékén 1942-1943-ban vívott harcok során. Az egyik leghíresebb ilyen típusú vágó a PT-109 volt, amelyet 1943-ban a leendő amerikai elnök, John Fitzgerald Kennedy vezényelt.