A USS Roosevelt (DDG-80) egy modern amerikai rakétaromboló, melynek gerincét 1997-ben fektették le, 1999 januárjában bocsátották vízre, majd 2000-ben állította hadrendbe az amerikai haditengerészet. A hajó teljes hossza 155,3 méter, szélessége 20 méter. A teljes vízkiszorítás 9300 tonna körül van, a maximális sebesség pedig valamivel 30 csomó felett van. A romboló fel van szerelve: 2 VLS Mk. 41 - egy 32-sínes és egy 64-sínes, egyetlen 127 mm-es Mark 45 ágyú vagy két 20 mm-es Vulcan Phalanx készlet. A hajó fedélzeti helikopterekkel, pl. a Sikorsky SH-60-assal is üzemelhet.
A USS Roosevelt (DDG-80) az Arleigh Burke osztályba tartozó 65 aktív szolgálati romboló egyike. Az ilyen típusú egységeket többcélú rombolónak tervezték, építik és építik, amelyekben azonban különös hangsúlyt fektettek a légi célpontok elleni küzdelemre. Ezeknek a hajóknak az építésénél a falklandi háború brit tapasztalatait használták fel, és ennek eredményeként kevlár páncélt adtak az ebbe az osztályba tartozó hajók legéletképesebb részeihez. Az Arleigh Burke-osztályú hajók ugyanakkor az AN / SPY-1 radarral együttműködő forradalmi AEGIS hálózati harcrendszerrel rendelkeznek, amely soha nem látott lehetőségeket biztosít számukra a légtér irányítására és a légi célpontok ellen. Ez ugyanaz a rendszer, mint a Ticonderoga-osztályú cirkálókon. Ennek az osztálynak az egyik egysége a USS Roosevelt (DDG-80). A hajót a Mississippi állambeli Pascagoula városában lévő Ingalls Shipbuildingben építették. A Flight IIA szabványnak megfelelően készült, ami azt jelenti, hogy a Flight I szabványhoz képest nagyobb VLS hordozórakétákkal rendelkezik, a 127 mm-es ágyú csövét meghosszabbították, aminek köszönhetően ballisztikai tulajdonságai javultak, és több modern elektronikus berendezések. Az USS Roosevelt 2006-ban Afrika szarván működött. 2011-ben az Egyesült Államok 5. és 6. flottájának illetékességi területén működött. 2014-ben a Földközi-tengeren működött. A USS Roosevelt továbbra is aktív szolgálatban marad.