A USS Louisiana (BB-19) amerikai csatahajó (pre-dreadnought) volt, melynek gerincét 1903 februárjában fektették le, 1904 augusztusában bocsátották vízre, és 1906 júniusában fejezték be teljesen. A hajó teljes hossza a vízre bocsátáskor 139 m, szélessége 23,4 m, teljes vízkiszorítása körülbelül 17 900 tonna. A maximális sebesség viszont nem haladta meg a 18-19 csomót. Az egység 4 305 mm-es löveggel, 8 203 mm-es löveggel és 12 178 mm-es löveggel volt felfegyverezve.
A USS Louisiana (BB-19) a második volt a hat Connecticut-osztályú csatahajó közül. Az ilyen típusú egységek fegyverzete nagyon hasonló volt a Virginia típusú egységekhez, közepes tüzérségi kaliberrel (152 mm-ről 178 mm-re), valamint valamivel jobb páncélzattal (különösen az osztály utolsó négyén!). Általánosságban elmondható, hogy a Connecticut osztályú hajók valószínűleg a legjobb előre kotró hajók az Egyesült Államok haditengerészetében, és kibírták a brit, francia és német flotta hasonló hajóival való összehasonlítást. Természetesen, mint minden predreadnought esetében, a harci értékük is gyökeresen aláásott, amikor 1906-ban bemutatták a HMS Dreadnought csatahajót. A USS Louisiana (BB-19) szolgálatba lépése után elsősorban az Atlanti-óceánon, különös tekintettel a Karib-tengerre üzemelt, és az 1907-1909 közötti időszakban az ún. A Nagy Fehér Flotta, amely megkerülte a Földet, ezzel is demonstrálva az USA növekvő jelentőségét a világpolitikában. Az első világháború idején a csatahajó elsősorban gyakorlóhajó volt, és alkalmanként (1917-1918-ban) más feladatokat is látott el, például konvoj vagy járőrözést. A vége után azonban a USS Louisiana (BB-19) részt vett az amerikai csapatok Európából az USA-ba szállításában. 1923-ban az egységet az előző évi Washingtoni Szerződés rendelkezései értelmében selejtezésre küldték.