A Congo (DDG-173) egy modern japán rakétaromboló, amelynek gerincét 1990-ben fektették le, 1991 szeptemberében indították és 1993-ban helyezték üzembe. A hajó teljes hossza 161 méter, szélessége 21 méter. A teljes vízkiszorítás körülbelül 9500 tonna, a maximális sebesség 30-31 csomó körül mozog. A romboló fel van szerelve: 2 VLS Mk. 41 - egy 29-es és egy 61-sínes, két négyes RGM-84 Harpoon rakétakilövő, egy 127 mm-es Mark 45 ágyú vagy két 20 mm-es Vulcan Phalanx készlet. A hajón van egy leszállóhely egy fedélzeti helikopter számára.
A Congo (DDG-173) az első a négy romboló közül, amelyek az azonos nevű osztályba, a Kongóba tartoznak. Az 1980-as évek második felében Japánban elhatározták, hogy létrehoznak egy új rakétaromboló osztályt, amely lényegesen nagyobb harci képességekkel rendelkezik, mint az előző Hatakaze osztály hajói. Ugyanakkor azt feltételezték, hogy az új rombolók többcélúak lesznek, de egyértelműen megnövelt képességekkel rendelkeznek a légi célpontok elleni küzdelemben. Végül a kutatás-fejlesztés költségeinek csökkentése, valamint az amerikai haditengerészet egységeivel való együttműködés megkönnyítése érdekében az amerikai Arleigh Burke Flight I egységekre épült egy új osztályú japán romboló, így a Kongo-típusú. Az egységek a forradalmi AEGIS hálózati harcrendszerrel rendelkeznek, az AN / SPY-1 radarral együttműködve, amely soha nem látott lehetőségeket biztosított számukra a légtér irányítására és a légi célpontok ellen. Függőleges rakétavetőkkel (VLS) is vannak, amelyek jelentősen növelik harci képességeiket. Jogi és politikai okokból a Congo osztályú rombolók nincsenek felszerelve BGM-109 Tomahawk rakétákkal. Ebből az osztályból az első, a Congo (DDG-173) a Mitsubishi Heavy Industries Nagaszakiban található hajógyárában készült. Neve a második világháború japán csatahajójára és az azonos nevű japán hegyre utal. A 21. század elején Kongót az AEGIS rendszer modernizált változatával (BMD 3.06 verzió), 2007-ben pedig SM-3 Block IA rakétákkal szerelték fel, amelyek lehetővé teszik az ellenséges ballisztikus rakéták elfogását. Így a Congo romboló az AEGIS BMD rendszer elemévé vált, ami jelentősen javítja Japán védelmét a KNDK esetleges rakétatámadásaival szemben.